AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik
amelynek „külön" gyűjtőköre (Sondersammelgebiet) is van, s vannak közöttük kutatóintézeti,felsőoktatási,múzeumi,sőt intézményi könyvtárakis. Jellemzőjük, hogy egy tudományág országos alapkönyvtárai, kötelességük e szakban az újkeletű dokumentumokat tartalmi teljességgel és folyamatosan beszerezni, ezeket feltárni, s vagy közvetlenül (helybenolvasás és kölcsönzés), vagy ha erre mód nincs, közvetve (könyvtárközi kölcsönzés) az érdeklődők rendelkezésére bocsátani s a szakirodalmi tájékoztatást a szakterület egyéb könyvtáraival egybehangolva elvégezni. Jelenleg még nem mindegyik alapkönyvtárunk képes megbirkózni ezzel a feladattal. Valamennyiükre jellemző, hogy országos alapkönyvtári funkciójuk csak másodlagos feladat, melyet az országos könyvtárügy egészére való tekintettel látnak el, s nem következik (bár általában egybeesik) sem felsőoktatási, sem kutatóintézeti, múzeumi könyvtári stb. feladataikból. Néhány példa országos jellegű, nem önálló szakkönyvtárainkra: a germanisztika, szlavisztika, anglisztika szakkönyvtára a budapesti Egyetemi Könyvtár, állatorvostudományi szakkönyvtár az Állatorvostudományi Főiskola Könyvtára, munkásmozgalmi szakkönyvtár a Párttörténeti Intézet könyvtára stb. A felsőoktatási szakkönyvtárak legfontosabb jellemzője, hogy alapvető és elsődleges feladatuk a szakfőiskolán, szakegyetemen folyó oktató- és kutatómunka segítése. E szakkönyvtárak egy része alapvető feladatán kívül elláthat országos jellegű szakkkönyvtári feladatokat is (ld. fentebb). A helyi jellegű — vállalati, intézményi, hivatali stb. — szakkönyvtárak jellemzője, hogy alapvető feladata a vállalat, intézmény, hivatal szakirodalmi szükségleteinek kielégítése, egyrészt saját anyagával másrészt a könyvtárközi kölcsönzés útján, feladata a fenntartó intézmény dolgozóinak a tájékoztatása, helyi dokumentáció, valamint az országos dokumentáció közvetítése útján. A magyar könyvtárügyben e könyvtárak közül is egynéhány országos alapkönyvtári funkcióval bír (pl. a Magyar Nemzeti Bank Könyvtára az országos pénzügyi szakkönyvtár). Az előzőekben említett integrálódás, azaz egy ország könyvtárügyében a feladatok szakosított szétosztása az egyes könyvtárak között s a külön-külön elvégzett munkának a könyvtári szogáltatásokat igénybe vevő olvasó (használó) számára egy fókuszban való sűrítése, elengedhetetlenül szükségessé teszi a különböző típusú szakkönyvtárak funkcióinak körültekintő meghatározását, helyes elosztását s a szolgáltatások összegyűjtő csatornáinak kijelölését. ti - ' II. A SZAKKÖNYTÁRAK FUNKCIÓINAK MEGHATÁROZÁSA A fentiek bizonyítják, hogy nem beszélhetünk „általában" a szakkönyvtárakról, tartalmi, jellegbeli stb. tényezők alapvetően befolyásolják e könyvtárak funkcióit, szervezetét stb. Éppen ezért a szakkönyvtári funkciók közelebbi meghatározását csak úgy végezhetjük el legalább megközelítő pontosággal, ha a szakkönyvtárak különböző válfajainak feladatait külön-külön kíséreljük meg körvonalazni. A feladat így is nagyon nehéz, hiszen bár szűkítjük a a kört, mégis kénytelenek vagyunk általánosságokban mozogni, mivel nem egy adott 12 Évkönyv 177