AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik

könyvtár funkcióit, hanem az egy típusba tartozó szakkönyvtárak kisebbnagyobb csoportjának feladatait együttesen határozzuk meg. Természetesen az egy-egy csoportba tartozó egyedi könyvtár részletes feladatai az általánosan megfogalmazotthoz képest módosulhatnak, sőt módosulnak is a helyi adottságok figyelembe vételével. A meghatározás nehézségeit növeli az is, hogy bármilyen pontos, körültekintő megfogalmazás is csak egy adott helyzetet rögzíthet s a könyvtárügy előtt álló feladatok változásával, s a könyvtárügy belső fejlődésével párhuzamosan e meghatározás is változni fog. ORSZÁGOS JELLEGŰ ÖNÁLLÓ „NEMZETI" SZAKKÖNYVTÁRAK A szakkönyvtárakat rendszerint valamilyen szervezet (vállalat, tudományos intézmény stb.) keretében és a szervezet céljainak szolgálatára állították fel. Közülük csak igen kevesen érték el a teljes önállóságot, amikor már nem kizárólagosan egy adott intézmény céljait szolgálják, hanem tudományterületükön belül az adott ország valamennyi szakintézményére és szakemberére kiterjesztik hatókörüket. Nálunk — amint már fentebb említettük — mindössze négy szakkönyvtár érte el az önállóságnak ezt a fokát: Országos Műszaki Könyvtár (OMK), Országos Mezőgazdasági Könyvtár (OMgK), Országos Orvostudományi Könyvtár (00K), Országos Pedagógiai Könyvtár (OPK). A négy könyvtár által fedezett tudományterület elég szűk. ETO-számokban kifejezve 37, 61/69 osztályokat fogják át, de ezeken belül sem minden osztályt teljes részletességgel. Azonban megállapíthatjuk, hogy az említett négy nemzeti szakkönyvtár azokat a szakterületeket öleli fel, ahol a szakkönyvtáraknak és a szaktájékoztatásnak legnagyobb a jelentősége. A „nemzeti szakkönyvtár" elnevezés alapvetően befolyásolja e könyvtárak két alapvető funkcióját: szakkönyvtári és „nemzeti" könyvtári feladatok,, ugyanakkor szakkönyvtári funkcióik betöltését motiválja, hogy „nemzeti" könyvtárak — s a „nemzeti" könyvtári feladatokét, hogy szakkönyvtárak. A „nemzeti" szakkönyvtárak — ellentétben a szakkönyvtárak zömével — teljesen nyilvánosak, valamennyi felnőtt állampolgár megkötöttség nélkül használhatja állományukat, igénybeveheti szolgáltatásaikat. Ennek megfelelően olyan állományt kell gyüjteniök, olyan szolgáltatásokat kell bevezetniök, amely a használók ilyen széles körének igényeit ki tudja elégíteni. A továbbiakban vázoljuk a nemzeti szakkönyvtárak feladatait, főbb könyvtári munkaterületenként tagolva. A meghatározás (itt és később is) csak elvi megállapításokra szorítkozik, nem tér ki anyagi és személyi feltételekre. Állomány gyarapítás és apasztás Az állománygyarapítás területén különösen nagy munka hárul a „nemzeti" szakkönyvtárakra. Tudományterületük hozzáférhető hazai dokumentumait bárhol és bármilyen formában is lásson az napvilágot, a teljesség igényével kell gyüjteniök, a külföldön megjelent jelentős kiadványokat pedig tartalmi teljességgel. A fenti megfogalmazás a gyűjtés körébe vonja a szakterület hazai dokumentumainak valamennyi válfaját (tehát a könyveken, folyóiratokon kivül a hozzáférhető kutatási jegyzőkönyveket, jelentéseket, kéziratos értekezéseket, szabványokat, szabadalmakat, gyártási leírásokat, rajzokat, fényképeket, filmeket stb.)

r míg a külföldi beszerzés tekintetében általában megelégszik a nyomtatott és sokszorosított anyaggal. A külföldről beszerzett dokumentumféleségek körének szü178