AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Németh Mária: A központi katalógus szerkesztésének Berghoeffer-féle módszere

Egger, E.: Berghoeffer system for union catalogues. = Ann. Libr. Sei. 4. vol. 1957. 2. No. 58—61. p. — Egger, E.: Gesamtkataloge. Aufbau und Organisation eines Gesamtkataloges in Hinblick auf die Benutzung. = Libri. 6. vol. 1956. 2. No. 97—170. p. — Grosser, H.: Der Gesamtkatalog der schweizerischen Bibliotheken. = Fünfzig Jahre Schweizerische Landesbibliothek. 1895—1945. 157—162. p. — Kaiser, R.: Die Katalogisierung. = Handbuch der Bibliothekswissenschaft. Hrsg. v. F. Milkau. Leipzig, 1933. Harrassowitz. 2. Bd. 264., 316—317. p. — Kiessling, E.: Der Frankfurter Sammelkatalog. = Nachr. f. Dok. 1. Jg. 1950. 118—119. p. — Kiessling, E.: Der Frankfurter Sammelkatalog. = Nachr. f. wissenschaftl. Bibliotheken. 3. Jg. 1950. 89—92. p. — Kirchner, J.

: Die Bibliographie im Dienste des wissenschaftlichen Büchernachweises in Frankfurt a. M. = 11. Konferenz des Internat. Inst, für Dokumentation in Frankfurt a. M. 1932. 11—16. p. — Kirchner, J.: Christian W. Berghoeffer. = Zentralbl. Bibl. Wesen. 55. Jg. 1938. 653—658. p. — Misié, J.: O Berghöfferovu postupku u centralnom katalogu Sveucilisne Knjtänice u Zagrebu. Vjesnik Bibliotékára Hrvatske. 6. g. 1960. 1/2. broj. 39— 45. p. — Sz. Németh Mária: A központi katalógus jelenlegi féladatai külföldön és Magyarországon. Bp. 1961. 126 p. — Roloff, H.: Die Katalogisierung. = Handbuch der Bibliothekswissenschaft. 2. verm. u. verb. Aufl. Wiesbaden, 1959. 2. Bd. 120. p. — Roloff, H.: Zur Theorie des Zentralkatalogs. = Bibliothek, Bibliothekar, Bibliothekswissenschaft. Festschrift Joris Vorstius. Leipzig, 1954. 252—273. p. — Schiff, O.: Die elf wichtigsten Bibliotheken in Frankfurt a. M. = Frankfurter Bibliotheksführer. Kleine Ausgabe. 1913. — Schiff, O.

: Eine neue Schöpfung deutscher Bibliotheks-Politik. = Preussische Jahrbücher. 1922. 226—229. p. — Schiff O.: Sammelkatalog. Die Freiherrlich Carl von Rothschild'sche Öffentliche Bibliothek. Frankfurt a. M. 1913. 255—256. p. — Tuilier, A : Le catalogue collectif des ouvrages étrangers. = Bull. Biblioth. de la France. 3. 1958. 827—832. p. — Uhlendahl, H.

: Auskunftserteilung. = Handbuch der Bibliothekswissenschaft. Leipzig, 1933. 2. Bd. 444—446. p. — linger, W.: Zentralkataloge und Leihverkehr. = Fachtagung der Mitarbeiter an wissenschaftlichen Bibliotheken der Deutschen Demokratischen Republik, Leipzig, 10-^12. April 1958. 88—96. p. (Klny. Zentralblatt für Bibliothekswesen. 72. Jg. 1958. 2/3. H.) 2. Néhány példa erre: a frankfurti könyvtárak állományainak egyeztetésével alakította gyarapítási politikáját; a vezetése alatt álló könyvtárban a szisztematikus raktári felállítás helyett a numerus-currens-t vezette be; szakkatalógusához tárgyszómutatót készített; külön kiadványokban közölte a könyvtár folyóiratainak és folytatásos műveinek jegyzékét, stb. Lásd Kirchner, J.: Christian W. Berghoeffer. = Zentralbl. Bibi. Wesen. 55. Jg. 1938. 653—658. p. 3. Központi katalógusának természettudományi és műszaki, továbbá ország- és helyismereti címanyaga volt a leggazdagabb. 4. Bámulatosan csekély összeget fordított erre a több millió cédulából álló központi katalógusra: 1891-től 1925-ig (tehát 24 év alatt) 17 000 márkát költött csak el ezekre a munkákra. Ez évi átlagban csupán 708 márka! 5. Kortársainak és munkatársainak (J. Kirchner, O. Schiff) emlékezései szerint nemcsak kiváló szervező képességének, hanem igen vonzó emberi tulajdonságainak is köszönhette sikerét: sok embert meg tudott nyerni és elgondolásai mellé állítani. •6. Fick, R.: Zur Frage der Behandlung der Anonyma in der Buchausgabe des Preussischen Gesamtkataloges. = Zentralbl. Bibl. Wesen. 26. Jg. 1913. 513—538. p. 7. Érdemes megemlíteni, hogy a francia központi katalógust a következő sorokra bontották: a) szerzői nevek katalógusa, b) testületi szerzős címleírások katalógusa, c) anonim művek katalógusa. A Tuiler i. m. 829—30. p. 8. A kísérleteket a Központi katalógus munkatársai: Barbácsy Vilmosné és Slachta Erzsébet végezték el. 170