AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Iszlai Zoltán: Sándor István „Magyar Könyvesház"-ának fogadtatása

Sándor István „Magyar könyvesház"-ának fogadtatása ISZLAI ZOLTÁN A bibliográfiát, mint tudományos produktumot a társadalomfejlődés bizonyos kulturális foka által meghatározott szükségszerűség hozza létre. Nem véletlen például, hogy a polgári forradalmat győzelemrevitt Franciaország már állami rendelettel hívja életre kurrens könyvészetet, mert ebben törekvései támogatásának fontos segédeszközét látja.

1 A bibliográfiaírás Magyarországon ezidőben személyes, egyéni kezdeményezés. Állami feladatként csak a 19. század fordulóján merül fel, de 1945-ig többé-kevésbbé megvalósítatlan marad. A társadalom szempontjából jelentős személyi kezdeményezés alapja: a társadalmi szükséglet felismerése. Ezért a bibliográfus, mint személy, nem önmagában, hanem abból a szempontból méltó figyelemre, hogy mit tett ennek kielégítésére. Pozitivista módszerű szaktörténetírásunk ebben a tekintetben értékes adatokat hozott felszínre. A történeti összefüggéseket azonban nem tette világossá. Többek között ezért nehéz nyomonkövetni bibliográfiaírásunk fejlődését s megmagyarázni a fejlődós során létrejött minőségi változásokat: új bibliográfiafajták keletkezését, régebbiek elhalását, vagy funkcióváltását. A bibliográfia létrejöttéhez szükséges feltételek: a nyomtatásban megjelent könyvek viszonylag nagy arányú felhalmozódása, társadalmi, tudományos és kulturális szükséglet ezek áttekintésére, valamint az a szükséglet, hogy ezt a könyvtömeget a kulturális továbbfejlődés — társadalmi, vagy egyéni fejlődés — érdekében felhasználják. Nemzeti bibliográfia keletkezésében közrejátszanak a nemzeti államok kialakulásának, a nemzeti öntudat megerősödésének és a nemzeti könyvtermelés megizmosodásának következtében nacionalista indítékú dokumentálási célok is. (A kurrens bibliográfiáknál mindezekhez kereskedelmi szempontok is hozzájárulnak.) A nyomtatványok bibliográfiában való megjelenésének formája, etZcLZy db gyűjtés, a feltárás és a leírás módja ebben a viszonylatban másodrendű kérdés, az alapkövetelmények erre is befolyást gyakorolnak. (Kutatási igény, az anyag önelrendeződése, a bibliográfia célja stb.) A fenti feltételek megérése általában egybeesik a polgárosodás kezdetével, amely, tekintetbe véve a nemzeti államok kialakulásának sorrendjét is, a 16—17. századra tehető.

2 A külföldi és a magyar bibliográfia történetének összehasonlítása azt mutatja, hogy a magyar bibliográfiaírás is keresztülment, a külföldihez hasonlóan a fejlődés különböző fokain, azzal a különbséggel, hogy jelentős világbibliográfiai kísérlet nem jött létre. A latinnyelvű bibliográfiák is nagyrészt csak az akkori Magyarország területét ölelik fel. A legfőbb különbség az, hogy Magyarország 280,