AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.
nyomástól. Erre számára biztatást inkább csak a törököknek e korszakban tanúsított viszonylag passzív magatartása, semmint a kereszténység egysége vagy ereje nyújthatott. A nagyszabásúnak tervezett akció megszervezését, sőt részben a lebonyolítását is maga a becsvágyó pápa vállalta. 1499 április 15-én szövetséget kötött a franciákkal és a velenceiekkel a törökök ellen. 56 A cél természetesen az volt, hogy ebbe a megegyezésbe a többi európai országokat, elsősorban a stratégiailag legfontosabb Magyarországot is bevonják. A liga mindhárom tagja hamarosan meg is kezdte ez irányú erőfeszítéseit. Velence már ez év májusában — a Dalmácia miatti évszázados viszálykodást ideiglenesen félretéve — felvette a kapcsolatot a magyar királlyal. 57 Szeptember 29-i levelében a Signoria arra kérte Ulászlót, hogy ne kössön békét a törökökkel. Egyben állandó diplomáciai képviselőjeként — Budán az első ilyen minőségben (!) — Francesco de la Zuecha-t küldte Magyarországra. 58 A pápa is erőfeszítéseket tett Magyarországnak a törökök elleni szövetségbe történő bevonására, és e célból 1499 októberében Budára küldte Caspar Gulfi-t, Cagli püspökét. Ulászló hajlandónak is mutatkozott arra, hogy hadra keljen a törökök ellen, ha a többi keresztény ország is hasonlóképen cselekszik, feltételül azonban zavaros házassági ügyének rendezését szabta. 59 A következő év február elején azután még határidőt is szabott: békét köt a törökökkel, ha említett kérésére ötven napon belül kedvező választ nem kap. így azután a velencei köztársaság unszolására áprilisban a pápa semmisnek nyilvánította Ulászlónak, mind Beatriceval, Mátyás király özvegyével, mind ennek előtte Brandenburgi Borbálával kötött házasságát. A király látta, hogy a törökök elleni háború címén további előnyöket is kicsikarhat, ezért közölte a pápával, hogy a szultán előnyös feltételek mellett kínált fel neki békét és ezt elfogadni kénytelen, hacsak gyors és hathatós segítséget nem kap. Erre a sürgetésre azután a pápa elhatározta, hogy a nagyszabásúnak tervezett, és az egész kereszténység résztvételére számító vállalkozás helyett, az eredeti hármas-szövetséget csupán a magyarokkal és a spanyolokkal egészíti ki. A vállalkozás anyagi alapjául az egész Európa valamennyi egyházi javadalmára három éven át kivetett tizedet szánták, amelynek fizetésére a pápa még saját magát és a bíborosi testület tagjait is kötelezte, ami ebben az időben szinte példátlan eset volt. Ugyanakkor kapóra jött VI. Sándor számára a jubileumi év, amelynek felhasználásával teljes búcsút biztosított a kereszteshad toborzásához. A már korábban tárgyalt jubileumi búcsúk után 1499 január 23-án foglalkozott a bíborosok testülete az 1500. évben sorrakerülő, immár nyolcadik szentév részleteinek megtárgyalásával. Magát a jubileumi búcsút három bullával hirdették meg. 60 1499 december 24-én azután nagy ünnepségek keretében tárult ki a Szt. Péter bazilika nagykapuja, a Porta Sancta, ami a szentév megkezdését jelentette. 61 Ezzel megindult a zarándokok özönlése Rómába. A külföldiek között ismét, számos magyar volt, amint erről több korabeli olaszországi feljegyzés is támaszkodik. 62 A római zarándoklás — amint ezt az előző korszakokban is láttuk — igen. elterjedt szokás volt az akkori Magyarországon. 63 Ez mint végrendeleti kikötés, is gyakran szerepelt, ahogy ezt a századok pusztításaitól megkímélt városok levéltáraiban őrzött iratok egész sora bizonyítja. 64 245 i
