AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.

Pedig ezek a zarándokiások meglehetősen költségesek, fárasztók és veszélyesek voltak. Az útvonalra és a költségekre vonatkozólag igen érdekes dokumentum a bártfai plébános 1494 november 18—1495 júniusa között tett útjának elszámolása.

65 A bizonytalan közállapotok rablóveszélyén kivül ebben az időben már a törökök is komoly veszedelmet jelentettek — elsősorban Isztriában — az utazók számára.

66 így nem csodálkozhatunk azon az oklevelén sem, amelyet 1500-ban adott ki Ulászló a Rómába zarándokolni készült gersei Pető család néhány tagjának,

67 és amelyben adó, vám, harmincad stb. mentességen kivül fegyveres kíséretet is rendelt a bizonytalan útrészekre.

68 A zarándokokat sarcoló kisebb hatalmasságok ellen pedig 1500 március 4-én maga a pápa volt kénytelen külön bullát kibocsátani.

69 A magyar zarándokok nagyobb tömegeinek fogadására Rómában jól felkészültek. A régi zarándokházat 1497-ben újraépítették.

70 Bodrogi Fülöp esztergomi főesperes, Ulászló állandó római ügyvivője pápai káplán volt 1496 április 7 óta.

71 Ót nevezték ki 1499 augusztus 23-án — nyilván a közelgő jubileumi búcsúra való tekintettel — „a magyar nyelv, vagyis nemzet" gyóntatójának a Szt. Péter bazilikába.

72 Egy 1499 december 20-án kelt bullában ugyancsak Bodrogi szerepelt azok között az idegen nyelven gyóntatok között, akik rendkívüli felhatalmazást kaptak a jubileumi évre.

73 A nagyszámú magyar zarándoksereg idővel — nyilván szokásjog alapján — bizonyos privilégiumokra tett szert: így például külön hely volt részükre fenntartva pápai áldások alkalmával a Szt. Péter bazilika lépcsőin.

74 Okmányszerűen a legérdekesebb és leggazdagabb adatokat a római Szent Lélek testvérület anyakönyve tartalmazza.

75 Ebben az 1500. évben több mint ötszáz bejegyzésben közel kétezer magyarországi személy örökítette meg nevét az említett társulatba történt belépése alkalmával. A Rómában járt magyar zarándokok száma nyilván ennél lényegesen magasabb volt, hiszen nem ebbe a testvérületbe történő belépés volt a hosszú útra keltek közvetlen célja. Érdekes a bejegyzések hónapok szerinti megoszlása is, amely azt mutatja, hogy a zarándokok túlnyomó többsége a karácsony-újévi, ill. a nagyböjt-húsvéti időszakban kereste fel Rómát. Jóllehet VI. Sándor 1501 január 5-én ünnepélyesen bezárta a jubileumi évet

76

, amely eredetileg csak Rómára volt érvényes, azonban előzetesen, 1500 derekán — akárcsak elődei — kiterjesztette a búcsú elnyerésének lehetőségét előbb Itália többi részére, majd más országokra is. A feltételek között ezúttal is szerepelt a törökök elleni kereszteshadjárat céljaira nyújtott pénzbeli adomány.

77 A jubileumi búcsú bevételeit e célra a pápa mind Velencének, mind Lengyelországnak átengedte.

78 Ugyanígy járt el természetesen Magyarországgal szemben is, amelyet mint a törökök elleni harc egyik főbástyáját — mint már eddig is láttuk — be kívánták vonni a tervezett háborúba. Ez ügyben VI. Sándor 1500 május elején a bíborosi testület egyik tagját kívánta Magyarországra ós Lengyelországba küldeni. Miután ezt a megbízatást egyik bíboros sem vállalta, a választás

79 ismét Cagli püspökére esett.

80 E hírnek a budai udvarban leverő hatása volt: hazánk jelentőségének lebecsülését látták benne. Panaszkodott is erről Ulászló a velencei követnek, hogy bíboros helyett csupán egy „barát" érkezik.

81 Caspar Gulfi meghatalmazó bulláját május 20-án állították ki,

82 majd két napra rá a pápa a jubileumi búcsút a kereszteshadjárat javára szolgáló módon 246