AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.

elnyerését, és így ez bizonyos értelemben nyugtául is felfogható. Egyedül az Országos Levéltár középkori gyűjteményében nem kevesebb, mint hét ilyen búcsúlevelet találhatunk, amelyet mind 1475 utolsó hetében állítottak ki Kassán.

42 E jubileumi búcsú hirdetése azonban áthúzódott a következő évre is, amint ezt a pápa 1476 február 23-i levele is tanúsítja.

43 Ennek emlékét őrzi a pozsonyi városi levéltár egyik búcsúlevele is, 1476 április 4-ről keltezve

44 A szentévi búcsú bevételei ismét jelentős anyagi támogatást jelentettek Magyarországnak a törökök elleni harcában. 1476-ban a pápa és a velencei köztársaság nem kevesebb, mint 93 000 arannyal támogatták ezt a küzdelmet.

45 Az állandósult törökveszélyre való tekintettel és Mátyás király kérésére

46

1479~ben a pápa újra jubileumi búcsút hirdetett Magyarországon a kereszteshadjárat érdekében, és ennek lebonyolítására Aragóniái János bíborost nevezte ki legátusnak és búcsúbiztosnak.

47 A bíboros, aki Beatrice révén rokona volt Mátyás királynak, 1479 decemberében érkezett Budára, de nem tartózkodott huzamosabban hazánkban, mert a következő év novemberében már ismét Rómában volt.

48 Magyarországi tevékenysége során megszervezte és megbízottai révén megindította a búcsú hirdetését. Erről ismét számos reánk maradt búcsúlevél tanúskodik.

49 Tudunk még a búcsú 1481 február 15-én kelt pápai meghosszabbításáról is.

50 A polgárság, jóllehet számára komoly anyagi megerőltetést jelentett az ilyen búcsú, vallásossága és a törököktől való félelme miatt alaposan kivette részét ebből az akcióból. A királyok is élénken támogatták ezeket a vállalkozásokat, és biztatták, ill. utasításokkal látták el e kérdésben a városokat.

51 Ismerünk ilyen jellegű intézkedést Mátyás királytól is.

52 Az uralkodók általában csak olyan feltétel mellett engedélyezték az országaikban történő búcsúhirdetést, hogy a befolyó összeg bizonyos hányadát ők maguk kapják meg.

53 így azután a búcsúpénzekből — de nem csupán a hazaiakból, hanem több más országból is — jelentős összegek jutottak a magyar király kincstárába, hogy az fokozhassa a törökök elleni harcot.

54 Az említett segélypénzek átutalásában általában ugyanazok a bankárok vettek részt, akik többek között a hazai tizedpénzek Rómába való átutalását is lebonyolították. így például 1466 tavaszán a Mediciek továbbítottak 10 000 aranyat, majd 1471 elején további 18 000 aranyat a pápától Mátyás királynak a törökök elleni háború költségeire. 55 II. A XV. század utolsó éveiben az egyik leggazdagabb európai állam és tenger nagyhatalom, Velence érdekeit egyre inkább keresztezte a törökök terjeszkedése. így elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon a pogány hatalommal, amely a Földközi-tenger keleti medencéjében levő velencei birtokokat egyre jobban veszélyeztette. A velencei köztársaság diplomáciája, amelynek ügyessége méltán világhíres volt, ez alkalommal is sikeresen összekapcsolta saját érdekét másokéval. Nem vállalkozott tehát a köztársaság egymaga a törökök elleni harcra, hanem a kereszténység megvédése címén, fegyverbe kívánta állítani egész Európát. Sikerült is a nagyravágyó VI. Sándort meggyőznie, hogy a pápa hivatása a törökök teljes kiűzése Európából. Űgy vélte ő, hogy a kereszténység egyetlen, roppant erőfeszítéssel meg tud szabadulni egyszer s mindenkorra a reá nehezedő ozmán 244