AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)
gyalásán megsemmisítette az ítélőtábla döntését, és felmentette a költőt azzal,, hogy az inkriminált költeményben nincsenek istengyalázó kifejezések. 1924-ben a cenzúra lecsap Pálasovszky Ödön Reorganizáció c. 30 lapos kis kötetére, melyet a Kner-cég nyomtatott ki. A kötetet bírói úton elkobozták. Pálasovszky szabadversei a húszas évek világforradalmat váró, avantgardista felfogásában szólnak a múltról s az eljövendő proletárrendről. A Sajtó c. lap 1930. 10. száma „A vallás elleni vétség és kihágás sajtódeliktum; nem szükséges hozzá a közbotrány valóságos bekövetkezése, hanem elegendő a használt kifejezéseknek erre alkalmassága" c. cikkében részletesen foglalkozik a ReorganizáciÓYal, illetve a betiltással kapcsolatos bírósági eljárásokkal. A kötet verseiből vett idézetek kommentálásával bizonyítja a vallásgyalázást. Az ügyész a törvényszék előtt izgatással, vallás elleni vétséggel és vallás elleni kihágással vádolta a költőt. A törvényszék felmentő Ítélete után a tábla elmarasztalja a vádlottat, a kúria pedig — bár az izgatás vádja alól felmenti — ugyancsak elmarasztalja. Az ítéletek szövege a következő: Szegedi kir. ítélőtábla: „Az elsőbíróság ítéletének azt a részét, mellyel vádlottat a vallás elleni vétség és a vallás elleni kihágás vád ja alól félmentette, a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíti,, vádlottat, mint szerzőt bűnösnek mondja ki sajtó utján elkövetett a btkv 190. §-ába ütközd elleni vétségben és a kbtkv. 61. §-ában meghatározott vallás elleni kihágásban, A pénzbüntetést és a bűnügyi költséget a St. 40. §.-a értelmében a vádlottól úgyis mint kiadótól, másodsorban pedig .. . nyomdatulajdonostól kell behajtani s csak a behajtás sikertelensége esetén hajtható végre a St. T 41. §.-ához képest a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés büntetés. . . . Magáévá teszi a kir. ítélőtábla az elsőbíróság által vonatkozóan felhozott körülményekből vont azt a megállapítást, hogy ez a versfüzet a futurista költészet terméke, azonban nem osztja az elsőbíróságnak azt az álláspontját, hogy annak egyes részei a homályos, sejtető kifejezések és a zavaros stílus folytán nem alkalmasak bűncselekmény, jelesül a vallás elleni vétség és a vallás elleni kihágás megállapítására. Vádlott maga tudatában volt annak, hogy versfüzete a büntetőtörvénybe ütköző tartalmú, hisz maga mondja a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatásakor, hogy ezzel számol s ezokból nyomtatta azt ki csupán 500 példányban . . . Vádlott azzal védekezett, hogy nem állott szándékában az Isten, a vallásgyalázás, versfüzetében csupán egyéni világnézetének és meggyőződésének akart M&uwmwmm «a kifejezést adni. Az Isten és a vallás t * a 4 ' gyalázásához különös sértési célzat nem , v szükséges, hanem elégséges annak belátása, hogy a fentebb említett kitételek a kat. vallású hívekre megbotránkoztató, felháborító hatással lehetnek Ennek meg- gl M * 195
