AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez. (Második közlemény)

4°, 4 sztl. lev. A gyászverseket tartalmazó kis kiadványról megemlékezett ugyan Böhm Kristóf életrajzírója, Klein János Sámuel (Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger in ... Ungarn, fl. Bd.] Leipzig — Ofen 1789. 17—18. 1., jegyz.), ez azonban Szabó Károly figyelmét elkerülte, s így a régi magyar bibliográfia szempontjából nem vált ismeretessé. A nyomtatvány első szöveglapján egy latin nyelvű „Epithaphium" [sic!] és annak német nyelvű változata áll, Gottlieb Balduin theologiai hallgatótól. A latin változatot Klein közölte is az említett helyen, azzal, hogy a szerző az elhunyt sógora volt. Minthogy Böhm Kristóf özvegye, Balduin Dorottya Zsófia, Balthasar Balduin regensburgi szuperintendensnek volt a leánya, ez a Gottlieb nevű testvére nyilván valamelyik németországi, talán éppen a wittenbergi egyetemnek volt a hallgatója, ahol annak idején atyjuk theologiai doktorságot szerzett és ahol a század elején nagyatyjuk r Friedrich Balduin professzorként működött. Gottlieb Balduin később regensburgi prédikátor iett. (Vö. Klein i. h. 16. 1.; Jöcher, Chr. Gottl.: Allgemeines GelehrtenLexicon. 1. T. Leipzig 1750. 734—738. h.; Allgemeine deutsche Biographie. 2. Bd. Leipzig 1875. 16—17. 1.; Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Bp. 1891. 414. h.) A többi gyászvers mind német nyelvű. Az elsőnek a szerzője, amint az aláírt betűkből (M. H. Z. A. E. L.) is megállapítható, Magister Hiobus Zabler, Archidiaconus Ecclesiae Leutschoviensis, vagyis Zabler Jób, akinek egyébként az elhunyt fölött tartott gyászbeszéde is fennmaradt (RMK II. 957.). Utána Klesch Kristóf mateóci diakónus, Cuncius Pál szepesváraljai prédikátor és Hain Gáspár lőcsei gimnáziumi igazgató (#[ector] (?[ymnasii] Ljeutschoviensis]) versei következnek. E kis alkalmi kiadvány egyébként nemcsak tartalmi szempontból kapcsolódik szorosan Lőcséhez, hanem betűtípusai is a lőcsei Brewer nyomdára vallanak, amelynek ekkor Brewer Lőrinc volt a tulajdonosa (vö. RMK II. 957. és 954.). Papírosának vízjegyét is megtaláltuk a Zabler Jób imént említett gyászbeszédét tartalmazó lőcsei kiadványban. (Jelzete: RMK II. 951a.) 184