AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Dezsényi Béla: Kossuth Lajos publicisztikai munkássága az emigrációban

lehetett volna. Hogy ezt a lehetőséget még csak meg sem fontolta, az éppoly csattanó bizonyíték a Kossuth egyéni érdekeinek előtérbe állításáról még ma is terjesztett rágalmak ellen, mint az, hogy az amerikai gyűjtésekből származó és személy szerint neki felajánlott közel százezer dollárról az utolsó fillérig elszámolt. Ő hazájának akart dolgozni, s így kevés megfogható eredménnyel tért vissza Amerikából. Viszont a népek politikai köztudatában felkeltette az érdeklődést hazánk iránt. Publicisztikája pedig gazdagodott azzal, hogy most már nemzetközi távlatokba helyezte a magyar ügyet: ezután a különböző népek szabadságmozgalmaiban nem csupán analógiát látott, mint negyvennyolc előtt, hanem szoros összefüggést. Londonba visszatérve Kossuth eleinte a keleti háborúhoz fűzött új reményeket: cikkek és gyűlési beszédek hosszú sorozatában bizonyítja a keleti háború elhibázott voltát, az angol haderő szégyenletes szerepét; szolgalelkűséggel vádolja az angol politikát Ausztria iránt. Egyedül 1854ben hét különböző helyen tartott beszédeket s a legtöbb helyen egynél többet. A beszédeket egész terjedelmükben hozták az angol és skót lapok, sőt füzet formájában is kiadták, némelyiket francia fordításban is.

24 1855-ben — anyagi okokból is — szoros munkatársi viszonyt vállalt előbb a Sunday Times, majd az Atlas c. hetilapnál; ugyanakkor azonban felkereste cikkeivel a Jersey-szigeten élő magyar és francia száműzöttek L'Homme c. lapját, továbbá a Democrat and Labour Advocate c. angol munkáslapot és a new yorki Independent c. újságot is.

25 De a cikkírással nem volt mindig egyforma sikere: az Atlas példányszáma nem emelkedett Kossuth dolgozatai folytán olyan mértékben, mint ahogy azt a kiadóval kötött szerződés idején várták; ezért a következő években nyilvános előadásokat tartott Anglia és Skócia mintegy 35 városában; összes előadásainak száma megközelítette a hetvenet.

28 Előadásait történeti alapra fektette, széles elvi szempontokat vetett fel, egyre leplezetlenebbül agitált Ausztria ellen a negyvennyolcas forradalmak eszméiért. 1859-ben a francia—osztrák háború ismét a közvetlen célra törő agitációt helyezi előtérbe: Kossuth reményt lát Magyarország felszabadítására s ez a remény készteti arra, hogy a szabadság ellenségével, III. Napóleonnal szövetkezzék. Persze Kossuth nem is Napóleonban, hanem az osztrák igát lerázni készülő Olaszországban látja azt az erőt, amely a magyar szabadság kivívásában szövetségese lehet. Innen magyarázható, hogy teljes erejével veti bele magát a diplomáciai, majd a csatatérre vezető küzdelembe. 1853-ben még rossznéven vette Ma%pjnitö\

y hogy felhasználta egy proklamációját, amelyet még Kiutahiából küldött neki az olaszországi osztrák hadseregben szolgáló magyar katonák fellazítására

27 — most már egymásután bocsátja ki felhívásait a magyar katonákhoz, Teleki és Klapka részvételével megalapítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot és szervezi a piemonti magyar légiót. Innen kezdődik együttműködése Cavourtizl. Kossuth olaszországi agitációjának súlyponti helyet tulajdonít emigrációs tevékenységében; a hirtelen megkötött villafrancai béke sem veszi el kedvét s az olasz föld további felszabadításától várja hazája sorának jobbrafordulását is. Lakhelyét a béke megkötése után teszi át Turinba — előbb még Londonban végrehajtja Napóleonná tett ígéretét: megbuktatja a DíT/^-kormányt s ezáltal biztosítja Anglia semlegességét a konfliktusban.

28 Ennek a célnak érdekében egy sor népgyűlésen tart beszé348