AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.évfordulója alkalmából.)

Családi Könyvtár, Magyar Nemzet Családi Könyvtára, Új Könyvtár, Élő Könyvek Magyar Klasszikusok, Erdélyi Ritkaságok sorozata. Ezeknek az üzleti vállalkozásoknak többnyire csekély értékű kiadásai között alig egynéhány akadt, amelyben irodalmi szempontok érvényesítése is megállapítható, így Abaji (Aigner) Lajos és a Franklin Társulat kiadványai. A kiadási viszonyoknak ilyetén alakulása határozza meg előadásunk menetét és módszerét. A kiadástörténetet ilyen esetben nem lehet vállalatok szerint tárgyalni. E helyett a sajtó alá került egyes műveket kell sorra vennünk, s megállapítanunk, melyiknek milyen lehetőségei kínálkoznak rendeltetése betöltésére: a társadalom szellemi táplálására, nevelésére, irányítására. Tanulmányunk első felében Kazinczynak szorosabb éretelemben vett irodalmi alkotásait (nagyobb önálló műveinek teljes kiadását és gyűjteményes köteteit) vesszük tárgyalás alá, első kiadásunk idejét véve a tárgyalási sorrend alapjául, így: a Poetai munkák-bt, &% Uta^ások-at — ide értve az Erdélyi Levelek-et is —, a Pályám emléke^eté-t és a Fogságom naplójá-t. Ezek után foglalkozunk a Kazinczyt-kpe/e^ésséi, mint olyan kiadvánnyal, amelyet — a magánkiadók érdeklődéshiánya folytán — több évtizedre terjedő szünet után az Akadémia újra felvett kiadási programjába s hatalmas sorozat formájában meg is jelentetett. KAZINCZY FERENC POÉTÁI MUNKÁI Verseinek kiadására már Kazinczy maga is kísérletet tett. Életének utolsó éveiben megbízta Schedel Ferencet, hogy rendezze sajtó alá költeményeit. Az elrendezés módjára nézve azonban nem tudtak megegyezni. „Verseim* mostani állap ot jár ól. . . azt mondottam •— írta Kazinczy 1831. ápr. 6-án Sebedéinek — hogy az Úr szándéka, azaz az a' rend, mellyet neki szabni szándékozik, ellenkezésben van Ízlésemmel. A német kiadók a'Verseket chronologiai rendben szeretik eggy idő olta kiereszteni, 's miattam teheti minden amit jónak lát. De én a' magaméit szeretném a' szerint fűzni rendbe ahogy a' bokrétakötő a' maga virágait: — oda mindenikét, a' hova őket a' hely kívánja. Én első helyt a' magaméi közt kevés számú Ódáimnak 's dalaimnak adtam, mert az Óda méltósága elsőséget kivánt. Ezeket Epigrammáim váltják fel, mellyek a' Szobrászok és Festők miveikkel vannak összeköttetésben — a' görögöknél az Epigramma is a' lyrára tartozott. —Ügy jönnének a' Ritornellák; Epigrammák ismét; 's most a' Szőnétek, 's legutola' koporsók és a' tájdarabok. Ezeket követnék bántó tarkaságban a' vegyes Költések, 's végre az Epistolák."

3 A véleménykülönbség oda vezetett, hogy végülis Kazinczy visszakérte Sebedéitől 2, versek kéziratát. Halála után — tudjuk — verseinek első kiadója a Magyar Tudományos Akadémia volt. Az 1832-ben megszavazott kiadói tervnek megfelelően költeményeit Bajza József és Sebedéi Ferenc rendezte sajtó alá. A kötet tartalmi beosztásában a szerkesztők nem követték Kazinczy kívánságait, e helyett a következő elrendezést adták: 21* 323