AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Csapodiné Gárdonyi Klára: Mátyás király könyvtárának scriptorai

Mátyás király könyvtárának scriptorai CSAPODINÉ GÁRDONYI KLÁRA i A firenzei humanistáról, Petrus Cenniniusról, Mátyás király eddig kevéssé ismert és méltatott kódexmásolójáról és másoltatójáról szóló tanulmányunk­ban 1 egyetlen scriptor személyén keresztül próbáltuk érzékeltetni, hogy milyen eredményeket várhatunk a Corvina-kutatás területén, ha összehason­lító írástörténeti vizsgálatnak vetjük alá a budai könyvtár egyes fennmaradt kódexeit. Jelen tanulmányunkban egy lépéssel tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton: a kódexekből magukból, vagy az irodalomból ismert összes, Mátyáskhily könyvtárával kapcsolatba hozható kódexmásolók neveit, életrajzi adatait és munkásságát kívánjuk rövid összefoglalásban ismertetni. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez csupán kezdeti, de szükséges lépés az ezen a téren folytatandó további tanulmányokhoz. A kérdés teljes felszámolása szükségszerűen még hosszú évek munkáját és a Corvina-kutatás különböző területeinek együttműködését, egybehangolását kívánja meg. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az egyes Corvinák a világ különböző könyvtáraiban szétszóródva maradtak fenn és így a kódexeknek egymással eredetiben való összehasonlítása elháríthatatlan akadályokba ütkö­zik. Nem ad teljes megoldást ezen a téren az egyébként is nehezen beszerez­hető reprodukciók, fényképek felhasználása sem, mert sem ezeknek egymás­saL sem reprodukciónak eredetivel való összevetése nem ad és nem adhat teljes és kielégítő eredményt, akár írástörténet, akár miniatúra, akár kötés szempontjából vizsgáljuk is az egyes darabokat. Minthogy hazánkban a Corvina fennmaradt darabjainak eredetiben eddig csupán hozzávetőlegesen a negyedrésze hozzáférhető (ezeknek zöme az Országos Széchényi Könyvtárban), eleve eltekintettünk attól, hogy a kódexek írástípusának általános megjelölésén kívül további vizsgálatokat folytassunk az ívjelzés, a sorméret, az írástükör stb. tekintetében; mindez még a további kutatások feladata lesz. Jelenlegi összeállításunkból, amely elsősorban a scriptor személyét és a Corvina számára végzett munkásságát tartja szem előtt, természetszerűleg kimaradnak azok a Corvin-kódexek, amelyek egyik, általunk ismert scriptor nevéhez, írástípusához sem kapcsolhatók. Sőt az is bizonyos, hogy egy-egy kódexet azért nem tudtunk valamelyik scriptor nevéhez kapcsolni, mert egyáltalában nem volt róla reprodukció, vagy a reprodukció nem nyújtott elég biztos alapot az írás azonosításához. Jelen dolgozatunknak még egy önként adódó hiányosságára kell rámu­tatnunk: a legutóbbi években felbukkant három eddig ismeretlen Corvin­159

Next

/
Oldalképek
Tartalom