AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)
I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár 1959. évi beszámolója
v egyéb területeken folyó könyvtárosi továbbképző tanfolyamokon. A sokszorosítási problémák a KMK valamennyi osztályán lassították a kiadói tevékenységet és ezzel a munka hatásfokát. A könyvforgalmi körben elsősorban a Központi Katalógusok helyzetéről kell szólnunk. A könyvek Központi Katalógusa személyzethiány miatt csak igen lassan haladt a több éves restantcia felszámolása terén, de az év végén javult a helyzet. Sor került a központi katalógusok szervezeti és elvi kérdéseinek széleskörű megvitatására is, külső szakértők bevonásával. A külföldi folyóiratok központi katalógusa ellátta tájékoztatószolgálatát, de az akadémiai célhitellel folyó retrospektív munka, kellő fedezet hiányában alig haladt előre. Itt említjük az országos kéziratkataszter és az ősnyomtatványok központi katalógusának eredményesen folyó munkálatait. A Könyvelosztó a város különböző pontjain működő raktárakban, sokszor mostoha körülmények között, folytatta az államosított könyvanyag és az új fölöspéldányok feldolgozását, rendezte a könyvalap kérdését, elátta a MÉH telepek ellenőrzésének véglegesen még tisztázatlan munkakörét. A Nemzetközi Csereszolgálat csak nehéz személyzeti és helyviszonyok között tudta az országos csereközponti funkcióit növekvő forgalommal ellátni, az OSZK külföldi gyarapodásának 60%-át csere útján beszerezni, és az Igazgatóság nevében a könyvtár egyéb külföldi kapcsolatait ápolni. A Könyvtárközi Kölcsönzés 1959-ben többnyire restancia nélkül, eredményesen folytatta közvetítő munkáját, melyet számos új megállapodás megkötésével rendszeresebbé és megbízhatóbbá tett. A Kötelespéldányok Csoportja sikerrel birkózott meg az 1959-ben 20%-kai megnövekedett könyvkiadás szétosztási feladataival. Mindhárom utóbb említett osztály a tevékenységüket átfogóan szabályozó jogszabálytervezeten dolgozott; 1960 januárjának első napjaiban a nemzetközi kiadványcseréről szóló rendelet meg is jelent. Az OSZK 1959-ben megjelent kiadványairól kell még szólnunk. A tervhez viszonyított kép nem túlságosan kedvező, főleg a már említett sokszorosítási és nyomdai nehézségek miatt. Kiemelendők az „Üj bibliográfiai füzetek" sorozatban megjelent Schiller-bibliográfia, melynek külföldön is jelentős visszhangja volt és a Kínai—magyar bibliográfia (ez utóbbi terven kívül), továbbá a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából önállóan, illetve a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárral közösen kibocsátott kiadványok. Megjelentek a Könyvtári Figyelő számai és a módszertani útmutatók is, több kisebb kiadvány azonban elmaradt, vagy csak kéziratban készült el. Kiemelkedő jelentőségű volt viszont a tervben nem szereplő Haydn-katalógus és a Búcsúszimfónia fakszimile kiadása, melyek zenei gyűjteményünk világhírnevét gyarapították. Dolgozóink egyéni tudományos tevékenysége a könyvtár gyűjteményeinek sokféleségénél fogva változatos képet mutatott 1959-ben is. Megfigyelhető volt a szorosan vett könyvtártudományi munka előtérbe nyomulása, azon belül is a könyvtártani, dokumentációs és hasonló témák arányának növekedése. 50 dolgozónk részesült a kutatóidő kedvezményében. Maguk a könyvtártörténeti kutatások is szorosabban simultak a könyvtár egyes gyűjteményeinek szakmai feltárásához. Ez az irányzat a folyamatban levő egyéni kutatások tematikájában és azok megoszlásában még jobban megfigyelhető. 14