AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár 1959. évi beszámolója

Dolgozóink közül sokan, különösen a KMK munkatársai, élénk részt vettek az Országos Könyvtárügyi Tanács szakbizottságainak munkájában, több bizottságban titkári szerepet töltöttek be. Végül megemlékezünk külső szervekkel és felettes hatóságainkkal fennálló kapcsolatainkról. A Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári osztályával elsőrendű együttműködés folyt, éreztük fokozott érdeklődését és támogatását, ami minden téren lendítőleg hatott munkánkra. Az osztály képviselője rendszeresen részt vett Kollégiumunk ülésein. Ami a könyvtárak közötti együttműködést illeti, a IV. és V. főosztály tevékenységének javarésze hivatásánál fogva ezen együttműködés szolgálatában állott. Természetesen a többi osztályok is szoros együttműködést folytattak más könyvtárakkal, példaként említhetjük a különgyűjtemények központi katalógusainak munkálatait. Ha az 1959. év munkáját összefoglalóan akarjuk jellemezni, akkor meg kell állapítanunk, hogy a terv megvalósítása minden területen hiánytalanul nem sikerült ugyan, más területeken viszont váratlan feladatokat oldottunk meg. A munkafeltételek gyökeres javulása nem következett be, de a restanciák felszámolása jó úton haladt előre. Bízvást mondhatjuk, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a szocialista nemzeti könyvtár hivatásának tudatában, egyre szélesedő hatáskörrel, az eddiginél sikeresebben állította erőit a magyar művelődés szolgálatába. IGAZGATÁS A könyvtár új s^erve^eti felépítése, vagyis a három gyűjteményi főosztályra és 2 könyvtárügyi főosztályra való tagolódás 1959 folyamán megszilárdult. A főosztályvezetők irányító szerepe nőtt. Sűrűsödtek a főosztályokon belül az osztályvezetői értekezletek, melyeken általában a főosztályvezető tájékoztatta az osztályvezetőket a Kollégium vitáiról, határozatairól és ugyanakkor az osztályvezetőkön keresztül értesült a dolgozók véleményéről, kezdeményezéseiről stb., amit azután a Kollégium üléseihez továbbított. Sor került egyesített osztályvezetői értekezletre is. Ha nem sikerült is még teljesen egységes, egymás ügyeit alaposan ismerő vezetői kollektívákat teremteni és ha az „egységes szemléletű, a könyvtár ügyeit szívén viselő, a célokkal szolidáris dolgozói együttes" nem valósult is még meg, úgy érezzük, hogy az elmúlt év folyamán előrehaladtunk e célok felé vezető úton. Itt említjük meg az „OSZK Híradót", amely eleven és friss formában rendszeresen ismertette a könyvtár életének főbb eseményeit és ezen keresztül hozzájárult a dolgozók tájékoztatásához, látókörük bővítéséhez, össz-könyvtári gondolkodásuk kialakításához. A belső szabályiatok területén viszont elmaradások mutatkoznak. A Szervezeti Szabályzat még 1958-ban elkészült, ennek alapján 1959-ben létrejött a Gyűjtőköri Szabályzat, nem került azonban sor az egyes osztályok ügyrendjének végleges megszerkesztésére, sem pedig — a Magyar Nemzeti Bibliográfia szabályzatán kívül — a speciális szabályzatok megalkotására. A s^erve^eti változások közül jelentőséggel az bírt, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1959-ben lett önálló főosztállyá. Meg15