AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár 1959. évi beszámolója

nyomtatványok Tára jelentős mértékben emelte kutatóforgalmát. Mindegyik műemlékkönyvtár látogatottsága emelkedett, a Helikon Könyvtár forgalma elérte eddigi fennállása legmagasabb számát. A központi tájékoztatószolgálat igen sok alkalmi bibliográfiai tájékoztatást nyújtott mind külföldi, mind belföldi érdeklődők számára és megkezdte az olvasótermi kézikönyvtár revízióját is, bár ezen a téren nem kis elvi nehézségek lassították a munkát. Bővült a tájékoztatószolgálat kézikönyvtára, noha még távol van a modern követelményektől. Sok munkát fordítottunk kiállításainkra és egyéb propagandára; látogatottságukkal, hatásukkal azonban nem lehetünk megelégedve. Fontos és nemzetközi szempontból is kiemelkedő esemény viszont a Haydn ünnepségek megrendezése, melyben igen nagy része volt Zeneműtárunknak. Több osztály végzett eredményes munkát a Pártkongresszus alkalmából, továbbá a Tanácsköztársaság jubileumával kapcsolatban. A házi és a külső kölcsönzőforgalom a könyvtár praesens jellegéhez képest még mindig nagy volt, de rendezettebb keretek között folyt, a reklamálás és pótlás munkája hatásosabb lett. A bibliográfiai munka terén eredmények és hiányosságok egyaránt mutatkoztak. Sikerült például a Magyar Nemzeti Bibliográfia és a Magyar Folyóiratok Repertóriuma elmaradását nagyobbrészt behozni, e kiadványok szerkezetét a korszerű követelményeknek megfelelően átalakítani. A Bibliográfiai osztály kurrens csoportjának szerkesztőmunkáját egyébként is személyzeti gondok nehezítették, ezeket néhány új dolgozó felvételével enyhítettük. Nem kerülhetett viszont sor még sem az 1921—1944, sem az 1945— 1959 közötti évek összefoglaló Magyar Könyvészetének kiadására. Különösen a 15 éves ciklus összeállítása terén merültek fel lassító hatású tényezők. Jól haladt a külföldi hungarikák bibliográfiai feltárása a Gyarapítási osztályon és a Hírlaptárban. Utóbbi ezen kívül a magyar periodikák retrospektív bibliográfiájának szerkesztésében haladt előre. Folytatódtak a különgyűjtemények jelentős bibliográfiai munkálatai is (latin, németnyelvű és hungarika kéziratbibliográfiák, RMK bibliográfiái munkálatok stb.). Kaktáraink állapota — mint mondottuk — továbbra is méltatlan volt a nemzeti könyvtár feladataihoz. A helyzet szükségképpen tovább romlott egy teljes év anyagának elhelyezése következtében. Az adott lehetőségek között itt-ott jobb szervezéssel javítottunk az állapotokon. Megemlítendő pl. a Kisnyomtatványtár eddig ömlesztve tárolt gyászjelentésgyűjteményének rendezett felállítása. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ szervezése említendő első helyen azon központi könyvtárközi funkciók közül, melyek ellátása ma már vitathatatlanul nemzeti könyvtárunk feladatai közé tartozik. A Könyvtártudományi osztály felmérte a könyvtárakban folyó kutatómunkát, megkezdte a könyvtártudományi kutatómunkával foglalkozó személyek összeírását, megvettette a dokumentáció alapjait, szerkesztette a „Könyvtári Figyelő"-t, nemzetközi síkon vett részt az ETO-osztályozás revízióiban. A Módszertani osztály kiterjesztette tevékenységi körét a tudományos, szakszervezeti és iskolai hálózatokra is. Jelentős eredménynek számítanak a közművelődési könyvtárosok részére rendezett különféle konferenciák és az év végén a Szegeden rendezett egyetemi könyvtári konferencia. Az Oktatási csoport egyrészt saját tanfolyamokat szervezett, másrészt felügyeletet gyakorolt az 13