AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: Fényszedési eljárások

A megvilágítási időt külön berendezés szabályozza. A ferde tükrök minden egyes megvilágítás után a szükséges mértékben eltolódnak, hogy kellő térközt biztosítsanak. A filmtartó dobot sorkitöltési fogasrész működteti. Amikor a sor el­készül, a tükörtartó tengely a tükröt visszaviszi kiindulási helyzetébe, hogy az új sor szedése megkezdődhessék. A javításra (korrektúrára) váró sorokat újra kell szedni, filmre kell exponálni, ki kell dolgozni és megfelelő felszerelés segítségével a hibás sort az eredeti filmből ki kell vágni és a kijavított sort a kivágott helyébe kell ragasztani. A „Monophoto" fényszedőgépet az angol Monotype Corporation Ltd. szedőgépgyár állította elő elsőként „Rotofoto" néven. A „Mono­photo" bemutatására 1955-ben került sor, sorozatos gyártása 1957-ben megindult, ma már üzemszerűen alkalmas gépeket állítanak elő. A gép a „Monotype" szedőgéppel szemben lényeges fejlődést mutat, annál pontosabb, egyszerűbb és gazdaságosabb. A „Monophoto" fény­szedőgépen nagyobb termelés is elérhető, mint az olvasztott öntvénnyel működő szedőgépeken. Beruházási költségei viszont magasabbak. A „The British Printer" c. folyóirat 6 közlése szerint ez a fényszedőgép nem fogja a jövőben sem teljesen kiszorítani az önthető fémeket a nyom­dászatból, bár „a nyomdai kapacitásnak egyre növekvő részét fogják a közeli években fényszedőgépekre alapozni." B) Üj fénys^edö rendszerek 1. „L,umitype-Photon" Két francia technikus: René Higonnet és Louis Moyroud találmánya (1949). A gép első elnevezése „Lithomat" volt. Kivitelezésére az Amerikai Egyesült Államokban került sor. A „Lumitype" nem ismeri a régi értelemben vett matrica fogalmát. A gép kizárólag az elektromosság, az optika és a fényképezési eljárások al­kalmazásával működik. A szerkezet egyetlen gépből áll, billentyűsora ugyanaz, mint az elektro­mos „Standard Underwood" írógépé, azonban bármely villamos írógép fel­használható, megfelelő berendezések hozzászerelésével. A fotonegatív anyabetűk egy 20 cm átmérőjű korong alakú üvegtárcsán helyezkednek el. Egyenként 88 betűből illetve jelből álló 16 teljes ábécé­sor, összesen tehát 1408 betű és jel áll rendelkezésre 12 betűfokozatban. Ez a korong a gép működése alkalmával másodpercenként nyolc fordulatos sebességgel forog egy objektív előtt. A gép lényeges alkotórészei: a billentyűsor (elektromos írógép), a jel­kulcsrendező, a szedésellenőrző, a jelkulcsmegfejtő, az átíráshoz használt berendezés. A különböző műveletek vezérlésére az automata tábveszélők­ben használt távkapcsolók (relék) tömege szolgál. A készülék igen bonyolult működése a következő: 7 a) A szedő a szöveget villamos írógépen lekopogtatja, amely olvasható ellenőrző lapot is ad. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom