AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Tombor Tibor: Fényszedési eljárások

b) Minden egyes billentyű leütésekor két jelző működése indul meg, ezek közül az egyik a betű alakját, a másik a betű nagyságát szabja meg. c) Amikor a sor elkészül, a távkapcsoló áramköre önműködően kiszámítja, mennyi hézagot kell a szavak közé tenni, hogy a sorhosszak kiegyenlítődjenek. A sorkizárás tehát automatikusan, részben elektronikusan, bonyolult számolószerkezettel történik. Ha a szedő hibázott, egy billentyű segítségével törölheti a téves betűt és a helyessel kicserélheti. d) A két jelzőre rávitt utasítások ezután kerülnek átvitelre. Minden egyes betű részére egymilliomod másodpercre villamosáram sztroboszkopikus fényt kapcsol be abban a pillanatban, amikor a betű megjelenik az objektív előtt. A betű képe először a kiválasztott 12 gyűjtőlencse egyikén halad keresztül, amely meghatározza a betű nagyságát. A fény-nyaláb egy objektívre esik, mely a filmen létrehozza a betű képét. A „Lumitype" lényeges előnye hogy az objektívek egyszerű váltása (egyetlen forgatható foglalatban több van belőlük) különböző nagyságú betűképet adhat. Tehát míg a hagyományos nyomtatás esetében minden betűnagysághoz a matricák kicserélése szükséges, itt ugyanaz a matrica 12 különböző nagyságú betűt ad optikai nagyítással vagy kicsinyítéssel. Az első könyv, amelyet ezzel a géppel szedtek, a „The Wonderful World of Insects", 1953-ban jelent meg. Ennek az új fényszedési eljárásnak, amely az eddigieknél is merészebb, ez a könyv lesz majd évszázadok múlva legértékesebb incunábuluma. . . 2. „L,inofilm" A „Linofilm" gépet a „Linotype Company" szedőgépek gyára állította elő (1950—55) Louis Rosetto tervei alapján. Hasonló a szokásos soröntő géphez, ugyanis teljesen kizárt sorokat fényképez le. A „Linofilm" esetében voltaképpen két gépről van szó: 1. s^edogép, mely a betűknek és a jeleknek megfelelő kilyuggatott papírszalagot állít elő, e szalagot kell behelyezni a 2. vetítőgépbe, melyet a szalag önműködően vezérel, ennek során állítja elő a gép a nyomdai célra alkalmas szöveg diapozitív vagy negatív filmjét. A vetítőgép anyabetűi 5 különböző ábécét tartalmazó forgatható korongon vannak. A fényforrás az egész anyabetű-negatívot egyszerre átvilágítja. Elektromágneses hatásra mozgó fényrekeszek segítségével azonban csak a lekopogtatott betű képe fényképeződik tükrök segítségével a filmre. C) Félautomatikus ké^i fénys^edogépek 1, „Hadego" A „Hadego" fényszedőgép H. J. De Goej holland mérnök találmánya. (5. ábra.) A félautomatikus fényszedőgép 20 X 30 milliméter nagyságú, műanyagból készült anyabetűi fekete alapon igen pontos fehér-rajzú betűképet adnak. A betűképet a betűtörzsre fotokémiai úton rögzítik. A szedő különleges szedővasba, kéziszedéssel helyezi el a műanyagmatricákat. A szedő a matricákat balról jobbra, tehát nem tükörírásban, 123