AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Lázár Péter-Barta Gábor: A nemzeti és nemzetközi szabványosítás összhangjának problémája a könyvtárügy és a dokumentáció területén

Példa lehet erre annak mérlegelése, hogy a szabványosítás tárgyát képező egyes címleírási szabályok milyen gazdasági jellegű terhet rónak az egyes könyvtárakra, könyvtártípusokra, vagy könyvtárhálózatokra. A gazdasági inercia talán valamivel kevesebb fejtörést okoz, mint a szellemi inercia és a feltárt és kielemzett nehézség megoldása is egyszerűbb: „csupán" gazdasági és nem nevelési kérdés. Jelentősége nyilván lényegesen nagyobb nemzeti keretben, mint nemzetközi szabványosításnál. 3.5 A. könyvtári és dokumentációs szabványosítás tervszerűsége, ütemezése (a dokumentációs szabványosítási inercia) A nem kellően ütemezett, nem elegendő tervszerűséggel végzett szabványosítás során ellentmondások kerülhetnek bele a szabványokba. A szabványok összefüggő rendszert alkotnak; a rendszeren belüli ellentmondások zavarják a szabványosítás és a gyakorlat amúgy sem teljesen sima kapcsolatát. Korábbi szabványosítási tapasztalatok alapján későbbi szabványok eltérő rendelkezéseket is tartalmazhatnak. Mindezek a kérdések legalábbis szabványmódosítást igényelnek megoldásként. Hazai vonatkozásban például nem csekély nehézséget jelentett a bibliográfiai hivatkozásokról szóló szabvány (MSZ 3497-58), az időszaki kiadványok jegyzékeiről, illetve bibliográfiai szabályairól szóló (MSZ 3963-57), a szakirodalmi tájékoztató kiadványokról szóló (MSZ 3398-55), a könyvtári elnevezéseket és meghatározásokat tartalmazó (MSZ 2155-55 R) és egyéb szabványok összeegyeztetése a címleírási szabályokról alkotott szabvánnyal (MSZ 3424-60). A dokumentációs szabványosítási inercia a nemzeti szabványosítás során elvileg megoldható, gyakorlatilag azonban a szabványosítás általános inerciája persze nem kedvez a szabványmódosításoknak. Nemzetközi szabványosításnál azonban sok nehézség forrása az ütemezés kidolgozatlansága. Sokat segíthetne ezen a nemzeti és a nemzetközi szabványosítás ütemezésének összehangolása, megfelelő nemzeti és nemzetközi szabványosítási munkatervek kidolgozása és betartása. Ezáltal elkerülhető volna sok államban az a jelenleg szükségszerű eljárás, hogy először készül nemzeti szabvány, ezt követően készül nemzetközi ajánlás, majd az utóbbi alapján esetleg célszerű lehet módosítani a nemzeti szabványt. Különösen hátrányosan érinti ez a körülmény a magyar könyvtári és dokumentációs szabványosítást, mert az ISO TC 46 által nemzetközi szabványosításra kitűzött feladatok javarészét már többé-kevésbé megoldottuk hazai viszonylatban. 3.6 A. kulturális színvonal, különösképpen a könyvtári és dokumentációs színvonal eltérő fejlettsége (fejlődési inercia) A fejlődés szabványosítás nélkül is létrehozott bizonyos célszerű megoldásokat, szerkezeteket, méreteket. Ezek azonban nem alkothatnak egységes rendszert tudatos, rendszeres szabványosítás nélkül. A szabványosításnak viszont nem szabad a valóságtól, a tényleges színvonaltól, az átlagtól 111