AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)
II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Lázár Péter-Barta Gábor: A nemzeti és nemzetközi szabványosítás összhangjának problémája a könyvtárügy és a dokumentáció területén
elszakadnia, haladó jellegű fejlettségi színvonalat kell rögzítenie, ami egyaránt lehet előnyös és hátrányos mind a fejletlen, mind a fejlettebb területekre nézve. Jellegzetes példa erre a mikrofényképezéssel kapcsolatos anyagok, eszközök, berendezések és eljárások szabványosítása, ahol a különféle fejlettségi szintű országok rendkívül változatos szükségletei és a fejlődésben levő, sok tekintetben kiforratlan technika nehezíti a szabványosítást, bár — elvileg éppen fordítva — a szabványosítás egyik célja volna a műszaki fejlődés elősegítése. Jelentkezhetnek ugyan ezek a nehézségek egy-egy országon belül is, azonban elsősorban a nemzetközi szabványosítást akadályozzák. A szabványosítás szükségszerűen eltérő mélysége ellentmondásokat szülhet a nemzetközi szabványosításban. Eredetüknél és jelentőségüknél fogva szisztematikusaknak kell ezeket az eltérési okokat tekintenünk. 3.7 Nyelvi eltérések (nyelvi inercia) A többnyelvű országoktól eltekintve ezek az eltérések elsősorban a nemzetközi szabványosítás számára jelentenek nehézséget mindenekelőtt két vonatkozásban: a) a fordításokkal kapcsolatosan általánosan ismert jelenség, hogy -— néhány kivételtől eltekintve — a tudományos terminológia gyakorlatilag minden nyelven és minden tudományágban rendezetlen, kidolgozatlan; b) speciális nehézségeket okoz, hogy a könyvtári és dokumentációs szabványosítás egyes területei a legszorosabban kapcsolódnak az egyes nyelvek szerkezetéhez, úgyhogy a nemzetközi egységesítés legalábbis kérdésesnek — ha nem egyáltalában megoldhatatlannak — látszik. Gondoljunk a nemzetközi transzliterációs szabványok egységes alkalmazásának nehézségeire, a katalogizálás nemzetközi szabványosításának megoldatlan és részben megoldhatatlan problémáira stb. Nem szorul különösebb bizonyításra, mennyire szisztematikusaknak tekintendők a nyelvi inerciából folyó eltérések. 4. A. szabványosítás és egységesítés akadályainak elhárítása Az. 1. ábrán megkíséreltük összefoglalni és grafikusan ábrázolni a 3. pontban felsorolt akadályozó jelenségeket. Az ábra természetesen csupán nyers, kvalitatív képet nyújthat, hiszen az ábrázolt tényezők aligha fejezhetők ki számszerűen, kvantitatív eszközökkel, legalábbis sokkal mélyebbre ható vizsgálatok nélkül nem. Az ábra azt a megállapítást kivánja képszerűén rögzíteni, hogy számos közös ok nehezíti a nemzeti és a nemzetközi szabványosítást (jogi, általános szabványosítási, szellemi, gazdasági és dokumentációs szabványosítási inercia), emellett pedig akadályként jelentkezik a nyelvi és a fejlettségi inercia is, amely lényegében teljesen a nemzetközi szabványosítást terheli. A hatóokok közül szisztematikus nehézségeket okoz mindenekelőtt a jogi, a nyelvi 112