AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

Karács Ferenc rézmetsző-munkássága HALÁLÁNAK 12 0. ÉVFORDULÓJÁRA NAGYDIÓSI GÉZÁNÉ A magyar múlt különösen gazdag olyan tehetségekben

; akik nem bontakozhattak ki teljes nagyságukban a lehetőségek korlátozottsága miatt. A rézmetszés történetében ezek közé tartozik Karács Ferenc.

1 Térképkészítő munkásságát ugyan már életében méltányolták, ez azonban egyoldalú értékelés. Nem láttak benne mást, mint első művészi térkép-metszőnket. Pedig nem csupán kartográfus volt, hanem értékes és művészi ambíciójú rézmetsző is, akinek ilyen irányú működésével érdemes külön foglalkozni. Karács életútját korábbi tanulmányok már felrajzolták.

2 Mi csak a továbbiak megértéséhez szükséges főbb mozzanatokat ragadjuk ki, illetve egy-két újabb adattal egészítjük ki az eddigi kutatások eredményeit. Születési helye nem vitatott. Ö magát Püspök-Ladányfi-nak nevezi nem egy helyen.

3 Születési ideje tekintetében azonban nem ilyen könnyű dönteni. Az ellentétes adatokra már Ecsedi is rámutat.

4 Ö azonban megelégszik azzal a feltevéssel, hogy „a művész maga sem tudta pontosan, mikor született." De maga Ecsedi sem ragaszkodik következetesen ehhez a feltevéshez, mert később abból igyekszik következtetéseket levonni, hogy 11 éves korában vitték Debrecenbe tanulni. Viszont ha Karács sem tudta a saját születési évét, honnan tudhatta, hogy 11 éves volt, mikor Debrecenbe vitték? Vagy hogyan dolgozott „60 éves korától 70-ig a nagy térképén",

5 mikor szerinte csak 68 évet élhetett. Az Ecsedi által elfogadott 1770. év ezért vitathatónak látszik. A források általában ezt az évet írják,

6 vagy 1771-et, — feltehetően Thewreiok alapján.

7 A püspökladányi ref. egyház anyakönyvében már Ecsedi is hiába keresett adatot. Kérésünkre a ref. egyházközségtől azt á közlést kaptuk, hogy az akkori anyakönyv lapjai teljesen elmosódottak, olvashatatlanok.

8 Lehet, hogy be sem jegyezték a születést; abban az időben kisebb helyen nem voltak olyan következetesek ezen a téren. Házasságának anyakönyvi bejegyzése (1. fentebb) életkort nem tartalmaz, ez akkoriban nem is volt szokásos. Halálakor a korabeli lapok nekrológjai 69 évesnek mondják,

9 kivéve a Rajzolatokban Frankenburgét, aki születési évét 1770-re veszi.

10 A pesti ref. egyházközség halotti anyakönyvében 1838. ápr. 14-én 69 évesnek tartják számon, ami az akkori bejegyzési szabályok szerint a már betöltött 69. évet jelentette. Karács tehát ezek szerint már a hetvenedik életévét taposhatta, vagyis születési ideje legalábbis az 1769. év. Ebben a kérdésben olyan adatra bukkantunk, melyet korábban nem 310