AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

használtak fel, ti. Karács sajátkezűleg írt <— talán egyetlen — megmaradt vallomására. A Fáy Emlékkönyvben

11 ugyanis a következő bejegyzést találtuk Karácstól: ,,A' jó Művészek és szép Mesterségek gyakorlói hijánosságát, 's munkáik tökélletlenségének okát, nem a Nemzet, vagy egyes tagok alkalmatlan voltában, tehetségek hijánosságában: hanem az azokhoz értők; érdemek szerént betsülni tudók; illendően fizetők; másoknak hazafiúi indulattal ajánlani akarók; 's szerfelett való haszon keresés nélkül szives igyekezeteket előmozdítani kivánó tehetősök fogyatkozásában kell keresni. — Karács Ferentz mk. Réz-metsző, született Szabólts Vármegyében Püspök Ladányban 1770

ik észt. 22 Mártz." Azt hiszszük, helyes nyomon járunk, ha Karács szerénységével magyarázzuk azt a szokatlan eljárást, hogy neve után odaírja születési helyét és idejét is. Ezzel akarja kimutatni, hogy nem tartja magát olyan embernek, akit „ismerni illik". Ez az adat le is zárhatná a vitát, ha más ettől eltérő vélemény nem volna, amely mellett szó nélkül el nem mehetünk. Karács saját vallomására következtethetünk ugyanis a Honművész Most készült remekmű c. cikkéből

12 is. A cikkíró (név nélkül) ismerteti azt a metszetet, amelyen a főimádságok voltak bemetszve (1. alább) és elmondja, hogy meglátogatta annak mesterét. Mikor felkeresi lakóházát „előlép egy hatvan esztendőn felül levő ősz", akinek életkorát később pontosan mégjelöli 64 esztendőben. Ezt az adatot a cikkíró csak magától a mestertől kaphatta 5 évvel halála előtt, tehát ez is a 69. életévében bekövetkezett halálát igazolná. De nem hallgathatjuk el leányának Karács Teréznek véleményét sem, mert ez is a család felfogását tükrözi. Karács Teréz egyik levelében

13 édesapja miatt aggódik, megsejti annak közeli halálát és édesapját 70 évesnek mondja. A 70 évet azonban bizonyára inkább a 70. év taposására, mint annak betöltésére értette. Az ő véleménye tehát itt egybevág a halotti anyakönyv és a nekrológok adataival. Annál különösebb, hogy Teréz édesapja életrajzában 1768-as születési évet említ.

14 Végül is arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Karács maga is ingadozott az 1769. és 1770. születési év között a gyermekkori értesüléseinek bizonytalansága miatt, de inkább az 1770-es születést tartotta elfogadhatóbbnak. Ezekután tévesnek kell tartanunk azokat az adatokat, amelyek Karács születését 1768. vagy 1771. évre teszik. Karács Ferenc református család sarja, a debreceni kollégiumba kerül. Debrecen ebben az időben — iá kiállott valláspolitikai küzdelmekben megnövekedett gazdasági és kulturális erejével — a legjelentősebb magyar vidéki város. Kollégiuma a leghaladottabb magyar iskolák közé tartozik, ahol a tanárok a külföldi egyetemeken szerzett tapasztalataikat fejlesztik tovább és ahová a nyugati protestáns egyetemekről! nemcsak a puritán gondolkodást, hanem a tudomány gyakorlati alkalmazhatóságába vetett bizalmat is magukkal hozzák. A természettudományok nemcsak esetlegesség az iskola tanrendjében, hanem azok oktatását haladott módszerekkel végzik.

15 Ezeknek a tantárgyaknak, főképpen a földrajznak elmélyült oktatása azonban szükségessé tett segédeszközöket (ábrákat, térképeket, táblázatokat stb.). Ezek nem voltak könnyen beszerezhetők, ezért az iskola tanulói önmaguk gondoskodtak előállításukról. Nagy se311