AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Hankiss Elemér: A Hamlet-élmény elemzése (Kísérlet az irodalom társadalmi hatásának mérésére)

A Hamlet-élmény elemzése KÍSÉRLET AZ IRODALOM TÁRSADALMI HATÁSÁNAK MÉRÉSÉRE HANKISS ELEMÉR Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztálya 1958 őszén engedélyt kapott 500 kérdőív kibocsátására, azzal a céllal, hogy Shakespeare Hamlet-tragédiájának jelenkori hatását vizsgálja. Az engedély értelmében a budapesti, debreceni és szegedi egyetem bölcsészhallgatói között osztottuk szét az íveket, s belőlük összesen 59-et kaptunk vissza, vagyis az egész mennyiség mintegy 12%-át. Ez az arányszám körülbelül megfelel az ilyen méréseknél kialakult nemzetközi átlagnak. 59 kérdőív alapján általánosérvényű következtetések természetesen nem vonhatók le a Hamlet társadalmi hatására vonatkozóan, de az efféle kutatások lehetőségeinek és módszereinek vizsgálatára — s célunk egyelőre nem is lehetett más — már e kísérleti mérés is gyümölcsözőnek bizonyult. Éz indokolja azt, hogy tapasztalatainkról az alábbiakban röviden számot adjunk. E beszámolót azoknak a meggondolásoknak előrebocsátásával kezdjük, melyek egy hosszabb kutatás-sorozat egyik láncszemeként e közvéleményelemző kísérlethez vezettek. 1. Formálója is a társadalomnak, nemcsak produktuma az irodalmi mű, nem tükörkép csupán, hanem embert és társadalmat alakító erő is egyben. Közvélekedés tárgya, társadalomtörténeti szemléletünk alaptétele ez, a gyakorlatban mégsem érvényesítjük kellő következetességgel. Irodalomtörténészeink általában megelégszenek azzal, hogy feltárják egyegy irodalmi alkotás keletkezésének körülményeit, és a társadalom tükörképeként, tipikus ábrázolásaként értelmezik. Annak tisztázására azonban, hogy mi volt társadalmi hatása, ritkán és kevesen vállalkoznak. S ha ennek ellenére is számontartunk már eredményeket e téren, azt elsősorban nem az irodalomtörténetírásnak, hanem három másik társadalomtudományi disciplinának köszönhetjük. Az esztétikának, mert a művészetek hatásának definiálása szükségszerű kiindulása vagy végeredménye minden rendszeres széptannak — a neveléslélektannak, mert kísérletek egész sorát végezte már el annak megállapítására, hogy milyen hatással vannak az olvasmányok a fejlődő szellemiségre —, és végül a könyv- és könyvtárszociológiának, mert egyre szélesebbkörű kutatásai mindinkább teljes képet adnak az olvasó ízléséről, érdeklődési köréről és igényeiről. 160