AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálatáról
meg kell említenünk, mert módszereiből sokat tanulhatunk. Részletesen elemzi többek között a könyvolvasás elterjedésének a tájékoztatás egyéb formáival való kapcsolatát. A tájékoztatás legáltalánosabban elterjedt eszközei: a könyv, a folyóirat, az újság, a film és a rádió. Ezek elterjedtségét vizsgálva megállapítja, hogy éppen a könyvtári olvasók közül kerülnek ki a legszorgalmasabb újságolvasók, mozilátogatók, sőt könyvvásárlók is. Vizsgálja a könyvtári olvasók összetételét, a könyvtárhasználat okait, intenzitását. Végül felsorolja azokat a területeket, amelyek felderítéséhez még alapos kutatómunkára van szükség. Egyik legfontosabb ilyen terület éppen a könyvtárnak az olvasók könyvválasztására gyakorolt hatása, A szerző, aki különben a legalaposabb elemzéseket végezte a könyvtári élet minden egyéb területén, itt úgyszólván tanácstalanul áll. Szerinte négyféle módon hathat a könyvtár az olvasás minőségére: 1. propagandatevékenységgel (könyvismertetések, kiállítások, rádióismertetések, bibliográfiák stb.), 2. a könyvtár állományának céltudatos elrendezésével, az ajánlott könyvek kedvezőbb elhelyezésével (az amerikai közművelődési könyvtárak mind szabadpolc-rendszerűek), 3. a könyvtáros ajánló tevékenységével és végül 4. az állomány egészének céltudatos összeállításával, könyvbeszerzési politikájával, E módszerek eredményeiről azonban semmit sem tud mondani és eredményességük felderítését a jövő kutatási feladatának tartja. Ugyanígy fontos kutatási feladatként tűzi ki a könyvtár társadalmi hatásának vizsgálatát. A különféle közlési módok (nyomtatott betű, rádió, televízió, film) hatékonyságának kérdésével foglalkozik egy újabb tanulmány 19 . Nemcsak a könyvnek az olvasóra gyakorolt hatását kívánná mérni, de az audió-vizuális eszközök fejlődésével kapcsolatban felveti ezeknek hatékonysága, valamint az olvasásra gyakorolt hatásuk sokrétű problémáit. A felnőttek olvasásának vizsgálatával kapcsolatban legalkalmasabbnak azt a módszert tartja a szerző, amely azt kutatja, „Ki mit olvas, hol szerzi be olvasmányát és hogyan hat az rá?" Összefoglalja ez a tanulmány azokat a szempontokat, amelyeket 1930 óta az olvasóval foglalkozó kutatók az alapkérdések felderítésében követtek és részben megerősíti eddigi elgondolásaink helyességét, másrészt irányt is mutat a további vizsgálódásokhoz. Magyar kezdeményezések A külföldi kísérletek hírére jogosan vetődik fel a kérdés a magyar nép kulturális fejlődését figyelemmel kísérő olvasóban: mi történik nálunk ezen a területen? A magyar közművelődési könyvtárügynek a második világháborút megelőző időszakbeli története nyilvánvalóvá teszi, hogy az uralkodóosztály által létrehozott „népkönyvtárak" nem kutatták olvasóik igé152
