AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálatáról
nyünk szerint ezt az adatanyagot semmiképpen sem mellőzhetjük. Az első lépés mindenesetre a hozzáférhető adatok kiegészítése és felhasználása kell, hogy legyen. Értékes anyagot szolgáltat egyfelől a könyvtárak forgalmának alakulása, az olvasók összetétele, az olvasott könyvek száma, szakok szerinti megoszlása, egyes jellemző művek forgási sebessége stb. — ezek az adatok nagy mennyiségben, a nagy számok törvényének megfelelően, alkalmasak lehetnek következtetések levonására. Ez a módszer azonban önmagában nem kielégítő. Az így nyert adatanyagot egészítheti ki a lakosság egy részének — és itt, mint leghozzáférhetőbb réteg, elsősorban megint a könyvtári olvasó jön számításba — önkéntes adatszolgáltatása; esetleg jól szerkesztett, a személytelenséget biztosító kérdőívek, vagy más módszerek segítségével. Ily módon vizsgálat tárgyává tehetjük egy bizonyos, bennünket különösen érdeklő társadalmi osztály — pl. a dolgozó parasztság — igényeit, érdeklődését. De vizsgálatunk középpontjába helyezhetjük az igények alakulását korcsoportok szerint. Nem érdektelen kérdés annak tanulmányozása sem, hogyan alakul, fejlődik a női olvasók ízlése. Leszűkíthető az elemző vizsgálat egy-egy különösen fontos hivatást betöltő csoport — pl. pedagógusok tanulmányozására is. A „személyi lap", vagy egyéb, az olvasóra vonatkozó feljegyzések vezetése sok áldozatkészséget kíván a könyvtárostól. Következetes alkalmazása azonban ugyancsak sok hasznos adatot szolgáltathat. Nem könyvtári, hanem lélektani kísérletként és módszerként alkalmazzák svájci pszichológusok a könyvkatalógus-kísérletet 7 . 430 rendszertelenül összeállított könyvcímből kell a páciensnek a számára legérdekesebb tízet kiválasztania. A könyvcímek megválasztása, valamint az azokhoz fűződő asszociációk adnak anyagot a diagnózishoz. Ez a kísérlet felhívja figyelmünket a katalógusokra. Katalógusaink használatának mértéke, az azok alapján kért és leggyakrabban kért könyvek figyelése jólszervezett kísérlet formájában sok érdekes adatot szolgáltathatna vizsgálatainkhoz. Az utolsóként említett ..egyéni beszélgetések" módszere csak akkor lesz célravezető, ha ezeket a beszélgetéseket tervszerűen, előre meggondolt szempontok alapján megszerkesztett kérdésekkel fogjuk lefolytatni és eredményeiket gondosan feljegyezzük. Az irodalmi hatás vizsgalatának módszerei A hatás vizsgálatának módszerei nagyjából azonosak az előbb említettekkel. Itt természetesen nem támaszkodhatunk statisztikai adatokra, annál használhatóbbak a jól megszerkesztett kérdőívek, az előbbiek szerint megtervezett beszélgetések, végül egy eddig nem említett forma: az olvasmánynapló. Az olvasmánynaplót az irodalomtanítás eszközeként ismerjük. Célja, hogy rászoktassa az olvasót benyomásainak, véleményének tudatos megformálására és rögzítésére. Ha a „szoktatás" sikerült, igen értékes, hasznos dokumentumot teremtettünk, amely hűségesen tükrözi gazdája fejlődését. 146
