AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálatáról

népszerűségét (mert mi más a népszerűség, mint a kedvező közvélemény megnyilvánulása?) — és egy-egy könyv keresettségét könyvtárakban és könyvesboltokban egyaránt. — Elismerik viszont az irodalmi alkotások közvéleményformáló hatását. így pl. egyik szerző

6 közvéleményformáló könyvekként említi többek között Beecher-Stowe Tamás bátya kunyhója, Sinclair A mocsár, Dickens Twist Olivér, Dreiser Amerikai tragédia, Lewis Főutca vagy Steinbeck Érik a gyümölcs c. műveit. A közvéleményt befolyásoló, irányító tényezők között első helyen szokás emlegetni a sajtót és a rádiót. Valóban, mindkettő kiválóan alkalmas eszköz arra, hogy különböző kifejezési formáinak segítségével, széles tömegeket győzzön meg. Nem egészen azonos a helyzet az irodalmi közvélemény esetében. Ha összehasonlítjuk irodalmi folyóirataink és napilapjaink kritikai rovatainak tartalmát a könyvtári kérőlapokkal, arra az eredményre jutunk^ hogy a közvéleménynek ez az elismert irányítója csak igen kis mértékben befolyásolja az olvasók könyvválasztását. Mi okozza hát azt a jelenséget, hogy időnként egy-egy könyvet „el kell olvasni", divat lesz, hogy előjegyzések tömege jelzi a türelmetlen várakozókat, könyvesboltokból órák alatt eltűnnek könyvek? Véleményünk szerint ennek a közvéleménynek alakulásában az irodalmi kritikánál sokkal nagyobb szerepe van a közvetlen hatásnak. A könyv „tetszett", megragadta az olvasók figyelmét, kielégítette valamilyen igényét — és az olvasó erről az élményről beszél. Lelkesedését megosztja, felkelti mások érdeklődését is — és kialakul az irodalmi közvélemény. Sokszor hírlapi kritika, ismertetés nélkül, vagy ellenére válik egy-egy könyv keresetté — éppen hatása (jó, vagy rossz, most nem vitatjuk) segítségével. Az irodalmi mű hatása tehát megmutatkozik közvéleményformáló erejében és olvasói igényként jelentkezik könyvtárainkban. Ha tehát a hatást kívánjuk tanulmányozni, amelyet szépirodalmi művek napjainkban kifejtenek, figyelmet kell fordítanunk — sok egyéb mellett — az olvasói igények alakulására. Az olvasók igényeinek — másszóval az irodalmi közvélemény alakulásának és hatásának vizsgálata könyvtárainkban egyike legfontosabb időszerű feladatainknak. Eredményei segítséget nyújthatnak könyvkiadásunknak, alakíthatják és tökéletesíthetik könyvtári munkánkat, megmutatják az olvastatással kapcsolatban előttünk álló tennivalókat. Az igények vizsgálatának módszerei Az igények felmérésének többféle módszerével kísérleteznek napjainkban is. E módszerek közül az ismertek: 1. A könyvtári statisztika adatainak feldolgozása, 2. kérdőívek vagy körkérdések alkalmazásával lefolytatott közvéleménykutatás, 3. „személyi lap" stb. vezetése, 4. katalógus közbeiktatásával kapcsolatos vizsgálatok, 5. egyéni beszélgetések. Elsőként említettük a statisztikai adatok feldolgozását. Vélemé10 Évkönyv 145