AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

tes szabályzatok következtében a testületi szerzőség kezelésében előállott. Emellett a francia könyvtárosok fontosnak tartották, hogy a katalogizálási szabályzatokról, és a testületi szerzőről nemzetközi síkon folyó vitákon mielőbb állást foglaljanak. A katalogizálási bizottságnak a címek leírásáról szóló új szabályzata 1957-ben a NFZ 44—050 számú szabvány formájában jelent meg.

52 A szabvány jellemző vonása, hogy inkább irányelveket ad sok példával, és nem törekszik minden részletkérdés pontos szabályozására. A szerzős művek és az anonimák rendszavait tárgyaló szabályzat ezután fog megjelenni. A szabályozás két síkon történt: az általános és főleg a tudományos könyvtárak igényeit szem előtt tartó szabályzat mellett egyszerűsített szabályzatot is adott ki a Direction des Bibliothéques de France a kisebb könyvtárak számára, egyelőre a teljes szabályzat elkészültéig, ideiglenes formában.

53 A testületi szerzőség további térhódítása mutatkozik meg az új svájci szabályzatban is. 1947-ben készült el és 1948-ban jelent meg a svájci nemzeti könyvtár új szabályzata, amely a régi gyakorlattól eltérően a testületi szerzőre vonatkozó szabályokkal bővült.

51 A testületi szerzőség elismerésének egyik oka az volt, hogy az anonim címek áttekinthetetlenné váltak a nagykönyvtárak katalógusaiban és e problémát a legtöbb külföldi szabályzat a testületi szerzőség bevezetésével oldotta meg. Az új szabályok kidolgozásában részben az ALA szabályait, részben pedig az új francia katalogizálási szabványt vették figyelembe. Azt a problémát, hogy mikor kell a testületi szerzős művet a testület neve és mikor a földrajzi fogalom neve alatt katalogizálni, a svájci szabályzat úgy dönti el, hogy minden olyan hivatalos testületet, amelynek területi jellege van, a meghatározott földrajzi név alatt kell felvenni. Ezzel elkerüli az ALA 1949-es szabályzatának bizonytalanságait, de nem követi az új francia szabványt sem, amely határozottan amellett foglal állást, hogy az intézményeket, társaságokat stb. saját nevük alatt kell katalogizálni. Ügy látszik tehát, hogy elvben egyre több szabályzat fogadja el a testületi szerzőséget. A testületi szerző rendszavának meghatározása tekintetében azonban a kép meglehetősen változatos. A katalogizálás új szempontjai a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon A katalogizálás módját világszerte befolyásoló tényezőkhöz, amelyeket a nyomdatermékek szinte számbavehetetlen mennyiségében és az olvasóközönség egyre szélesedő körében jelöltünk meg, a szocialista országokban új tényező is járul. A szocialista tervgazdaság a tudományos életben is bizonyos tervszerűséget hoz létre, amely a tudományos könyvtárak számára a tudományos tervek teljesítésének előmozdítását teszi központi feladattá. Ugyanakkor a szocialista művelődéspolitika a társadalom nevelésével bízza meg a közművelődési könyvtárakat. E kü126