AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Papp Ivánné: Adalékok az alföldi olvasókörök és népkönyvtárak történetéhez. 1890—1914

vagy a Vízálláson, az előtt világos, hogy a földrajzi megkülönböztetés az olvasókörök nevében egyúttal társadalmi megkülönböztetést is jelent. Vegyük sorra e tipikus alföldi város 14 olvasókörét. 1. Központi gazdász olvasóegylet. 1862-ben alakult, tagja 156, könyvtára 75 db, 4 lapot járat. Többnyire az Egyetértés, Budapesti Hírlap, Vasárnapi Újság, Nagykőrösi Hírlapok találhatók meg ez olvasókörökben. 2. Felszegi gazdász olvasókör (1862). Tagja 212, könyvtára 147 db, a helyi lapokon és a Budapesten kívül a Szabad Szót járatja, elnöke Varga István néptanító. 3. Simon vagy alszegi olvasóegylet (1868). Tagja 125, 3 lapot járat, könyvtáráról nem tudunk. 4. Homokoldali olvasóegylet (1868). 102 tagja van, könyvtára 36 db-ból áll, 3 lapot járat. 5. Temetőoldali gazdász olvasóegylet (1868). Tagja 110, könyvtára 73 kötet, 2 lapot járat (Budapest és a helyi lap). 6. Gátoldali gazdász olvasóegylet (1871). 116 taggal, 3 lapot járatnak, „még nincs könyvtára". 7. Szálai olvasóegylet (1872). Tagja 160, a helyi lapon kívül az Egyetértést és a Mátyás Deákot járatja, könyvtára elég nagy: 120 kötet, „a városi közügyekbe is erélyesen befolyni igyekszik". 8. Temetőoldali gazdászati és iparos olvasóegylet vagy Nemesik egylet, illetve Nemesik-ház. Könyvtára 80 kötetes, 6 lapot járat, 124 tagja van, „a legerősebb s az intelligenciából is számos tagja van" (a volt polgármester is). Ez az egyetlen olvasóegylet, amely az általános évi 1 forintos tagdíj helyett évi 2 forintot szed. 9. Tormásközi gazdász olvasóegylet (1873). Tagja 130, 3 lapot járat, ennek is, mint sok olvasóegyletnek, az egyházi főgondnok a főelnöke. 10. Kisalpári olvasóegylet (1884). Tagja 109, könyvtára 15 darab, 2 napi- és 1 hetilapot járat. 11. Somodi-féle gazdász olvasóegylet (1887). Tagja 100, 3 lapot járat. 12. Bokrosoldali olvasóegylet (1890). 60-ról 6 év alatt 148-ra emelkedett a tagok száma, 3 lapot járat, könyvtára fejlesztésére évi 10 forintot fordít. 13. Népkör (1895). 140 tagja van. Végül a 14. Vízállási olvasóegyletről annyit tudunk, hogy 1895-ben alakult. Az említett monográfia szerzője minden olvasókörre érvényesen azt mondja, hogy ,,a köznép között a könyvolvasás még — mint általában az egész országban — nagyon kezdetleges. Többnyire beéri a társas olvasókörök útján közösen járatott hírlapolvasással, azt is főleg télen gyakorolja." Ugyancsak az említett szerzőtől tudjuk meg, hogy „a köznép között a hírlapolvasás az olvasókörök keletkezésével kezdett terjedni. Viszont a lapoknak társaságában együtt járatása csökkentette a járatni szükséglett lapok számát." A felsorolt olvasókörök elnevezései az utca, falurész megjelölésén kívül azzal is elárulják társadalmi hovatartozásukat, hogy a tehetősebb középparaszti rétegek olvasókörei nem elégedtek meg az egyszerű olvasóegylet elnevezéssel, legalább is gazdász olvasóegyletnek nevezték magukat, ha éppen nem gazdászati és iparos olvasóegyletnek, mint Nagykőrösön a „legerősebb" olvasóegylet. Mint már láttuk, főelnökről is gondoskodtak, 293