AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta (1945/1957)

lógus, mely hivatva lesz a 40 éves jubileumi esztendő kutatásait segíteni. Szólnunk kell még a könyvtártudományi munkáról is, mely korábban Könyvtárunknak intenzíven művelt, de mint a fentebbiekből is láttuk, a felszabadulás első esztendeiben részben elvi tisztázatlanság, részben a sürgősebb feladatok miatt átmenetileg erősen háttérbe szorult tevékenysége volt. E tudományos munka központja —, amennyire egyáltalán ezekben az években országos viszonylatban is beszélhetünk róla — addig amíg az Akadémia melletti Könyvtártudományi Főbizottság létre nem jött, az OSZK volt. A tudományos tervek elkészítése, a szakmai káderek felkutatása és beszervezése mellett, legtöbb esetben igen csekély eredménnyel, még az Akadémia felé is küzdenie kellett azokért az anyagi lehetőségekért is, amelyek a munka minimális menetét biztosították. A Főbizottság megalakulása a könyvtártudományi munkának új lendületet adott, azt szervezettebbé és átgondoltabbá tette, a szervezési munkát és a költségvetési fedezet biztosítását levette a vállainkról. Viszont a könyvtártudományi munka tervében (a második tudományos 5 éves terv keretén belül) igen sok új feladatot hárított a Széchényi Könyvtárra. Noha e feladatok operatív részét jelentős hányadában a célhitellel támogatott külső munkatársak — részben Debrecenben — végzik, az egyes feladatok irányító munkáját a Széchényi Könyvtár illetékes osztályainak kellett természetszerűleg vállalnia. 1953-ban kezdte meg, mint fentebb érintettük, könyvtárközi viszonylatban a tudományos munkaközösségek szervezését, melyek a könyvtártudomány valamennyi területére kiterjedtek s ennek megfelelően feladataik és módszerük szempontjából 3 csoportra voltak oszthatók. I. Elméleti könyvtártudományi kérdések (olvasószolgálat, katalógusszerkesztés, bibliográfiai, szerzeményezési, könyvtárépítési és könyvtárjogi munkaközösségek, Országos Osztályozó Bizottság.) II. Bibliográfiai és kataszteri munkaközösségek (Magyar könyvészet 1921—1935, Magyar folyóirat és hírlapbibliográfia 1705—1919, Magyar Színház-, Dráma- Tánc és Filmtörténeti bibliográfia, Kéziratbibliográfia, Országos Térképkataszter, Országos ősnyomtatványkataszter.) III. Könyv- és könyvtártörténeti munkaközösség. 1. kéziratosság kora, 2. Régi nyomtatott könyvek kora. 3. A XIX—

XX. századi fejlődés kora. 4. Felszabadulás utáni kor. Ez utóbbiak közül erőteljesebben csak a harmadik és negyedik csoport munkája indult meg. A kutatások előrehaladtak a közművelődési könyvtárak történetében, az Országos Széchényi Könyvtár és a magyar könyvtárügy története a felszabadulás utáni területeken, de összefoglaló eredmények helyett egyelőre ezekből is csak részlettanulmányok jelentek meg.

39 E munkaközösségek indították el a többi könyvtárak történetével foglalkozó, de igen hamar abból kiváló kutatásokat is.

40 Elméleti könyvtártudományi munkaközösségeink, melyeknek munkája részben saját hibánk, részben a többi könyvtárak megfelelő támogatásának hiánya miatt igen lassan haladt, csak kevés eredményt tudtak felmutatni, s 1957-ben a Könyvtárügyi Tanács akkor létrejött Szakbizottságaiba olvadtak be. Az elméleti könytártudományi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokkal kapcsolatban meg kell említeni azt az 1954-ben kialakult elképzelést, hogy ezeknek közvetlen irányítását, a fentebb a módszertani osztály 39