AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta (1945/1957)

nak hozzánk tanácsokért és hogy nem távoznak üres kézzel, annak egyik bizonyítéka, hogy az Erkel filmmel kapcsolatos dokumentációs munkájukért a Filmgyár külön meleghangú elismerését nyilvánította 1954-ben a Tár dolgozóinak. A Bihari és Beethoven, valamint az Operaházban rendezett reprezentatív Erkel kiállításon, az Országos Bartók kiállításon és a Mozart kiállításon kívül, meg kell még a Zeneműtár életéből említeni azokat a megmozdulásokat, melyekkel munkatársaink a külföldön rendezett magyar vonatkozású zenei kiállításokat segítették. Ilyenek: A magyar zene története és jelene a párizsi Zenei-Fesztiválon (1954); Kodály emlékkiállítás a Párizsi Magyar Intézetben (1957). Az Osztály nem csupán értékes anyagának feltárásával segíti a zenetörténeti kutatásokat, hanem munkatársai maguk is tevőlegesen vesznek részt a tudományos munkában s igen komolyan hozzájárulnak a magyar zenetörténeti kutatások nemzetközi elismertetéséhez. így a Tárban összegyűjtött Haydn eredeti és másolatos munkáinak jegyzékét készítették el a Larsen professzor vezetése alatt készülő összkiadás számára; Haydn hangszeres dokumentációját A. van Hoboken dán professzor részére küldték meg. Erkel műveinek és egyéb népszínműveknek összegyűjtését és filmeztetését végezték, Szvesnyikov moszkvai professzor előadásai számára. A Tár résztvesz, a magyar vonatkozású 1800-ig megjelent magyar zenei kiadványok összegyűjtésével, a nagyjelentőségű nemzetközi kiadvány A Repertoire Intern, des Sources Musicales (RISM) munkálataiban. Az 1957. év vége már az 1959-es IZaí/cZw-jubileum előkészületeinek jegyében telt el. A Térképtár munkája is döntően megváltozott az elmúlt esztendőkben. Gyűjteménye örvendetesen gyarapodott, ennek megfelelően emelkedett azoknak a kutatóknak száma is, akik ezt az értékes és páratlan gyűjteményt használják. E területen mint a térképtárak módszertani irányítója is igen sok segítséget ad a többi könyvtári és levéltári térképtárnak. Ez eredmények mellett meg kell említenünk, hogy a Tár munkáját hosszú ideig nagy mértékben akadályozta a helyhiány, állományának egy jelentős része évekig raktárban „ömlesztve", hozzáférhetetlen volt. Csak 1956-ban, amikor a harmadik pótépületet: a Múzeum utca 3. helyiségeit sikerült megkapni, tudta végre anyagát egyesítve felállítani. A Plakát és Ajprónyomtatványtár jelentősége is megnőtt. Kiállítások, dokumentációs munkálatok számára gyakran fordulnak hozzá. A múlt politikai fejlődésének gazdag, értékes anyaga halmozódott fel ebben a gyűjteményben. Többi gyűjteményes tárunkhoz hasonlóan a feltáró, feldolgozó munka csak a felszabadulás után indult meg. Ma már az anyag legnagyobb része könyvtárilag is fel van dolgozva. A korábban alig hozzáférhető anyag a felszabadulás óta eltelt 12 esztendő eredményeként rendezve, időrendben tékázva áll a kutatás rendelkezésére. A grafikai plakátokról szabályos katalógus készült. 1956-ban, amikoris a Múzeum utcai pótépületben ez a Tárunk is, a Térképtárhoz hasonlóan, megfelelő helyhez jutott, sikerült végre hosszú idő óta szétszórt anyagát egy helyen raktározni és így az egész anyag könyvtári kezelését biztosítani. Értékes történelmi anyagáról, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc plakátairól (az Orsz. Levéltár anyagával együtt) külön katalógus készült; 1956 óta a Tanácsköztársaság plakátanyagáról készül részletes kata38