AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai. 1953—1957

kellett tölteni azt az űrt is, amely az OKK megszűnése után a nemzetközi könyvtári szervezetek tagsági helyein keletkezett. E tagságok következményeként sor került a nemzetközi együttműködés legfelső formáira, a nemzetközi konferenciákon való részvételre is. 1. Szervezeti kérdések A külfölddel összefüggő könyvtári munka az OSZK-ban sohasem volt egyetlen szervezeti egységhez kapcsolva és ez nem is lenne kívánatos. A nemzeti könyvtár gyűjtőköre a dokumentumok igen sokféle fajtájára kiterjed, ennek hatása pedig a külföld irányában is érvényesül. A kéziratok iránt érdeklődő külföldi kutató például nem kaphat teljes felvilágosítást sem a Csereközpontban, sem a Bibliográfiai osztályon, hanem kizárólag a Kézirattárban. A duplumcsere átvétele kapcsán mégis 1955-ben létrejött a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, melynek általánosan hangzó elnevezése arra utal, mintha valamennyi külfölddel összefüggő ügynek a könyvtáron belüli gazdája lenne. Működésének két esztendeje alatt kialakult gyakorlat szerint ez az osztály túlnyomórészt nemzetközi kiadványcserével, kisebb részben a nemzetközi könyvtári és dokumentációs szervezetekkel, konferenciák és tanulmányi kirándulások előkészítésével foglalkozik, továbbá ellátja a könyvtár általános jellegű külföldi levelezését, fordítószolgálatát stb. Az, hogy minden külfölddel összefüggő ügy nem tartozhat ennek az osztálynak a hatáskörébe, elnevezésével bizonyos ellentétben áll, amely két módon lenne kiküszöbölhető: megmarad az osztály is és neve is, de a más osztályok által intézett külföldi ügyekről hivatalból tudomást szerez és azokat megfelelő formában regisztrálja, vagy pedig kettéoszlik a nemzetközi kiadványcserét és az összes többi külföldi kapcsolatokat intéző részekre. Az előbbi megoldás mellett az szól, hogy átszervezést nem kíván, az utóbbi mellett pedig az, hogy az 1958-ban megjelenő egyik művelődési miniszteri rendelet felállítja a Csereközpontot, amely önálló szervezeti formát tesz szükségessé. Megoldást kíván annak a bibliográfiai és tájékoztató központnak az OSZK keretein belül maradó kialakítása, melynek egyik legfontosabb feladata lenne a külföldről érkező és a magyarországi könyvtárak állományaiból merített bibliográfiai tájékoztatások nyújtása. E szerv analóg munkaállomásai külföldön sokfelé mint bibliográfiai intézetek, vagy bibliográfiai szolgálatok működnek, külföldről nézve ez tehát eddig az OSZK-ban hiányként mutatkozott. 2. Állománygyarapítás külföldi forrásokból A nemzetközi kapcsolatok szűkebb értelemben vett fogalmi körébe a vétel útján történő külföldi eredetű szerzeményezés aligha tartozik, mégis a csere és a vétel összefüggései miatt érintenem kell az idetartozó kérdéseket. A csere, mint az állománygyarapítás egyik módja többé-kevésbé szoros kapcsolatok teremtésének függvénye, mely cseretársakként változó, egyéni 308