AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai. 1953—1957
színezetű levelezést és esetleg személyes kapcsolatokat kíván meg. Ezek a szálak viszont már a szűkebb értelemben vett nemzetközi érintkezés körén belül esnek. Még a jól működő cserekapcsolatok sem pótolhatják sohasem a vételt. Vétel Könyvtárunk a közelmúlt évek egyikében sem rendelkezett megfelelő nagyságú beszerzésre fordítható összeggel. A viszonylag alacsony keretnek évenként körülbelül 1 / 3-át fordítottuk külföldi könyvek vásárlására és folyóiratok előfizetésére. Tekintettel arra, hogy a magyar anyagot kötelespéldányok útján megkapjuk, ez az arány nem tekinthető kielégítőnek. A hírlapok és folyóiratok statisztikája kedvezőbb képet mutat: az 1954-es évben az összes kurrens címből kb. 15% érkezett külföldi előfizetés útján, 1955-ben és 1956-ban valamivel csökkent ez az arány. A külföldi vételek viszonylagos alacsonyságának könyvtáron kívül eső okai a következők: a külföldi anyag drágasága, a devizakeret rendkívülien szűk volta, a külföldi könyv- és folyóiratrendelés nehézkes és központosított adminisztrációja. A külföldi hungarika beszerzések terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölése egyik legfontosabb megoldandó feladatunk. Csere Az említett években a könyvtár csereforgalma emelkedő irányzatot mutatott. 1953-ban az akkori könyvforgalmi osztály főleg a Szovjetunióval és a népi demokráciák könyvtáraival tartott kapcsolatot, a többi országból még az OKK címére érkezett viszonzatlan anyag. 1957-ben viszont a könyvtár már 40 ország 231 intézményével tartott fenn kétoldalú cserekapcsolatokat. Az utóbbi években a könyvgyarapodásnak mintegy 8—10%-a eredt külföldi cseréből, a folyóiratoknál a csere részesedése ugyancsak 10% körül volt. Természetesen a vásárolt könyvek kevés kivételtől eltekintve értékesebbek a csere útján beérkezett kiadványoknál, az előfizetett folyóiratok beérkezésének rendszerességében pedig jobban meg lehet bízni. Mindez nem von le semmit a csere jelentőségéből, mert hiszen a csere útján éppen azoknak a könyveknek és periodikáknak a beszerzésére került sor, melyek a könyvkereskedelmi forgalomban valamilyen oknál fogva nem kaphatók. A csereforgalom emelkedése főleg két tényezőnek köszönhető: az OSZK a múltban a többi könyvtárt megelőző helyen válogatott azoknak az országoknak a könyv- és folyóiratanyagából, amelyekkel Magyarország kulturális egyezményeket kötött (1. a Csereközpontról szóló fejezetet), azonkívül jelentős mennyiségű csereanyag érkezett kifejezetten az OSZK címére a cseretársaknak megküldött OSZK kiadványok ellenében. A régebben csere céljaira igénybe nem vett tudományos színvonalú címjegyzékek, katalógusok, könyvészeti sorozatok stb. külföldön igen népszerűeknek bizonyultak, az újabb sorozatok közül pedig A mi íróink és az Új bibliográfiai füzetek arattak sikert. A legnagyobb külföldi érdeklődést pedig a Magyar Nemzeti Bibliográfia és melléklete, a Folyóiratrepertórium, továbbá a Magyar Könyvszemle váltotta ki. Utóbbiaknak összesen 240 példányban való rend309
