AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai. 1953—1957

Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai. 1953—1957 GOMBOOZ ISTVÁN Az utóbbi években az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai a háború utáni korszakhoz képest a fejlődés határozott jeleit mutatták. A külföldhöz fűződő szálainak erősödése, a nemzetközi könyvtári életben betöltött szerepének fokozódó fontossága indokolttá teszik a folyamat rövid történeti felvázolását, az eredmények és az időközben elkerülhetetlenül felmerült nehézségek pedig a tanulságok levonását. Természetesen a nemzeti könyvtár a maga külföldi kapcsolatainak kiépítése és ápolása során szorosan igazodott az általános magyar kultúrpolitikai irányvonalhoz, amely viszont a magyar nemzet életében 1945 óta bekövetkezett döntő változásoknak megfelelően alakult. A szocialista népi demokratikus államcsoport szorosabb baráti összefogása a magyar könyvtárügy számára is lehetővé tette, hogy a szomszédos népek kultúrájának azelőtt sokszor félreismert értékeit a magyarság számára hozzáférhetővé tegye és ezzel részben pótolja a régi mulasztásokat. Megindult és a mai napig is töretlenül fejlődött a Szovjetunió és a népi demokráciák könyvtárai között a termékeny együttműködés, melyből az Országos Széchényi Könyvtár is kivette a részét. 1953-tól kezdve, a nemzetközi helyzet akkori enyhülésével párhuzamosan az OSZK is fokozatosan rálépett a kulturális együttműködés széles országútjára és a tudomány szolgálatában a maga sajátos könyvtári eszközeivel igyekezett a nemzetek közötti békés együttélés ügyét ápolni. A szocialista országokkal létesített kapcsolatok egyidejű fokozása mellett megindult az együttműködés a többi ország könyvtári életével, továbbá a nemzetközi könyvtári- és kulturális szervezetekkel is. Az 1953. év az OSZK történetében egyébként is jelentős, mert az 1952 derekán átvett új feladatainak egy része külföldi kapcsolataira is hatással volt. Az utóbbiakra kiható országos felelősség fokozatosan előtérbe került ugyanis akkor, amikor az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ és az Országos Dokumentációs Központ örökébe lépő Országos Könyvtári Központ, majd a Népkönyvtári Központ is megszűnt és mindezek utódaként az OSZK szembetalálta magát a nehezen megemészthető feladatok seregével. E feladatok átvételétől függetlenül az OSZK folytatta és kiterjesztette azokat a külföldi kapcsolatait, melyek természetes velejárói minden nagy tudományos intézménynek. Az új munkaterületen belül elsősorban a nemzetközi könyvforgalom lebonyolítását kellett megszervezni, de ki 20* 307