AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Windisch Éva: Könyvtári munka a reformkorban az Országos Széchényi Könyvtárban

készítettek, s amikor ez a darab megfelelőnek látszott, megrendelték a Sándor-utcára néző nagy raktárterem berendezését, hozzá három pulpitust és két lépcsőt, majd a könyvtár tíz helyiségéből további négynek — az oklevéltárnak, a kézirattárnak, az őr dolgozószobájának és az olvasóteremnek — a bútorzatát.

106 Az oklevéltár és a kézirattár berendezése keményfából készült. A könyvtár 1846 nyarán beköltözhetett új, bár egyelőre hiányosan berendezett otthonába.

107 A költözködést Kubinyi igazgató és Mátray Gábor irányították; a régóta betegeskedő Horvát István a költözés megkezdése előtt néhány nappal távozott el az élők sorából. Az új épület és az új berendezés átmenetileg megteremtette a könyvtár rendezésének és használatának eddig nélkülözött alapfeltételeit, s a régóta szünetelő könyvtári munka újra megindulhatott. 6 A szorosan vett könyvtári munkák mellett korszakunk folyamán a könyvtárost s a Múzeum többi tisztviselőjét egyre fokozódó mértékben terhelték az ügyek intézésével kapcsolatos adminisztratív, hivatali jellegű teendők. Az intézmény szervezete többsíkú, bonyolult írásbeli ügyintézést tett szükségessé: a könyvtáros felterjesztéseit, javaslatait, beszámolóit a Múzeum igazgatójához nyújtotta be, aki viszont a legcsekélyebb ügyet is a nádor elé tartozott terjeszteni, s a határozat hasonló úton került vissza a könyvtároshoz. Miller könyvtárosi és igazgatói működésének húsz éve alatt nagymennyiségű, bár rendszertelenül kezelt iratsorozatok keletkeztek, melyeket az igazgató lakásán őrzött.

108 Miller halála után a nádor elrendelte az irattár rendezését és szabályos fasciculálás után biztos helyen való őrzését. Horvát a jól gondozott nádori levéltár mintájára Kiss Ferenc nádori kancellistával rendeztette az anyagot.

109 Ettől kezdve rendszeres ügyintézés folyt. A nádori leiratokról másolat készült az érdekelt gyűjtemény számára, úgy, hogy mindhárom intézmény külön, időrendezett iratsorozattal rendelkezett. A nádorhoz intézett felterjesztéseket Horvát igazgatósága alatt is maga írta, a mellékleteket a napidíjas Mátray másolta két példányban: a nádori és a külön létrehozott igazgatósági levéltár számára, melyek az új szerzemények — beleértve Jankovich gyűjteményét is — jegyzékeiből is kaptak másolatokat. Az iratanyag gondos kezelésénél Horvát arra gondolt, hogy ha egyszer megírják az intézmény történetét, ez aligha lenne lehetséges a teljes aktagyűjtemény nélkül.

110 Az ügyek érdemi részének aktákra fektetése mellett a könyvtáros gondja volt az is, hogy az általa kezelt pénzekről elszámolásokat készítsen. A kisebb kiadások fedezésére a Múzeum igazgatója az alapból kiutalt házi pénztárral rendelkezett, s az összeg elköltéséről rendszeresen elszámolt.

111 A beszerzések, épület javítások kifizetését a nádor a múzeumi alapból esetenként engedélyezte. Részletes elszámolásokat 1828-tól kezdve a Széchényi Lajosféle alapítvány évi 400 forintjáról kellett a könyvtárosnak készítenie a vásárolt könyvek teljes jegyzékével, s csak miután az elszámolást a pénzügyi szervek ellenőrizték, kapta meg a könyvtáros évről-évre a felmentő levelet.

112 A könyvtáros hivatali tevékenységei közé tartozott az is, hogy részt vegyen az igazgató elnöklete alatt a Múzeum valamennyi tisztviselőjének 269