AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Windisch Éva: Könyvtári munka a reformkorban az Országos Széchényi Könyvtárban

láttuk — a vonatkozó anyagot a nádor rendeletére ki is kölcsönözte az illetékes bizottságnak.

73 Néhány év múlva a nádor kérte ki Horvát István véleményét, milyen katonailag kimagasló személyek szobrát helyezzék el a Ludovika Akadémia új épületén. Horvát — megint csak két év leforgása alatt — terjedelmes jegyzékeket készített, elsősorban a Habsburgok szolgálatában működött katonai kiválóságokról, de Hunyadit, Kinizsit, a két Zrínyit sem felejtve ki.

74 Egy más alkalommal a Torontál megye történetével foglalkozó Bárány Ágostonnak adott Horvát felvilágosítást a megye történetének forrásaira vonatkozólag.

75 Ezek a kutatást igénylő felvilágosítások a könyvtári tudományos munka területére vezetnek át. Horvai a tudományos munkát tekintette a könyvtáros legfőbb feladatának; úgy gondolta, hogy a gondjaira bízott anyag tudományos felhasználásával teljesíti legjobban kötelességét.

76 Emellett azonban a szorosan véve könyvtári vonatkozású tudományos tevékenységgel is megpróbálkozott. Még a könyvtárhoz kerülése előtt, az 1811—1812-es pozsonyi országgyűlés alkalmával részletes, szakszerű leírást készített a pozsonyi prímási könyvtárban őrzött Bél Mátyás-kéziratokról, összevetve az azonos vagy hasonló kéziratokat, bírálva a kéziratokat előtte feldolgozók munkáját.

77 Később Mátyás király könyvtáráról készített bibliográfiák, könyvtári katalógusok alapján lelőhely szerint rendezett összeállítást, néhány kódex részletes leírását is megadva.

78 Hasonló módon kísérelte meg összeállítani Sambucus János fennmaradt kéziratainak jegyzékét.

79 1832ben két terjedelmes bibliográfia készítését kezdte meg Európa köz- és magánkönyvtárainak nyomtatásban megjelent katalógusairól, anyagát helynevek szerintrendezve, s feljegyezve a cédulákra azt is, honnan vette az adatot, illetve megvan-e a mű könyvtárában.

80 S végül ide kell sorolnunk Horvát egyik legnagyobb szabású, úttörő kezdeményét: befejezetlenül is csaknem 100 kötetet kitevő tudóslexikonát, a magyar írók, tudósok életére és működésére vonatkozó adatok összeállítását, mellyel alapvető, évtizedekig egyetlen segédeszközt nyújtott a tudományos kutatásnak.

81 Önálló tudományos kiadványokat korszakunkban a könyvtárosok — eltekintve természetesen Horvát történeti-nyelvészeti munkásságától, mely azonban a könyvtár munkájával, mint látni fogjuk, csak bizonyos vonatkozásban függött össze — nem bocsátottak közre. Résztvettek azonban a Múzeum kiadványainak elkészítésében és gondozásában. Az Acta Musei Nationalis — múzeumi vonatkozású tudományos dolgozatok évkönyvnek szánt latin gyűjteménye — II. kötetének kiadása csaknem egy évtizeden át húzódott. A II. kötet anyagát Miller, mint az elsőét is, egymaga írta össze; a nádor azonban azt kívánta, hogy valamennyi tisztviselő publikálja a kötetben dolgozatait. A könyvtár és a múzeumok őrei vállalkoztak is a tanulmányok elkészítésére, azonban, úgy látszik, nem volt már kedvük ahhoz, hogy latin nyelven dolgozzanak, s hosszas halogatás után a kötet előkészületei félbenmaradtak.

82 1846-ban fordulnak majd a tisztviselők azzal a kéréssel a nádorhoz, hogy a Múzeum állapotáról, gyarapodásáról, s egyéb tudományos kérdésekről magyar nyelvű időszaki kiadványt bocsáthassanak ki, hogy a nemzet rokonszenvét az intézmény iránt fokozzák, s a tisztviselői kar „alkalmat nyerjen munkássága tanújeleinek bemutatásukra."

83 Anyagi nehézségek folytán ez a terv sem valósult meg. 263