AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

D. Szemző Piroska: A szenzációs hír és illusztrálása. (Sajtótörténeti tanulmány)

illusztrációjával és a hozzá tartozó cikkével (5. sz. kép). A gyengébb idegzetű nőolvasók bizonyára megkönnyebbülve vették tudomásul, hogy e halált is okozó csodalény akkor már Braziliában is ritkán látható s Nemes Sámuel uram kitömve tartja egyetlen nálunk fellelhető példányát — szerencsére — üveg alatt. Hiszen 1474-ben Bázel városában még rémhírként vették tudomásul a mit sem sejtő, békés polgárok, hogy ,,tettenértek egy kakast, amint tojáson ült és ki akarta költeni. A kakastojásból pedig félelmetes csodalény fog kikelni: a baziliszkusz, melynek teste kakasformájú, szárnya csökevényes, nem tud repülni. Kígyófarka van, fején háromágú koronát visel, ennek alapján nyerte nevét. Mérgező képességű oly mértékben, hogy fészke körül minden növényzet elszárad, a madár holtan zuhan le, ha elrebben fölötte. Lehellete embert, állatot egyformán megöl, még a kőszikla is porhanyóvá válik tőle. Szeméből gyilkos meduzafény sugárzik s áldozatát halálra merevíti. A bázeliek a városuk határában hóhérral pusztíttatták el ezt a kakast".

17 A Theatrum Europaeum is hozza a baziliszkuszról e tudományát, amit tulajdonképpen a Regélő sem cáfol meg teljesen, csupán a veszélyzónát helyezi Brazíliába. — Mit szólhatott ehhez az 1830-as évek hazai olvasóközönsége? Ha hónapok múlva még olvastak Regélőt s nem felejtették el a régen olvasott hírt elgondolkozhattak az újságírók turpisságán. Pesti vizsgáló címen, ismét névtelenül ez állt a Regélőben: ,,Budán L. Nemes Sámuel úrnak régiség-kabinet ja mindinkább magára hívja a figyelmet és érdeket. Már a múlt évben tettünk erről, mint fővárosunk egyetlen jeles intézetéről említést. Tavalyi szállása megváltoztatott s a várnak vizi kapuja felé a hídtól vezető út előtt, a várba vivő új lépcsőkhöz közel tétetett által. Művészeti és régiségi ritkaságokból álló gyűjteményét már számos uraság, sőt német, angol, francia, orosz, török és indostani utazók is meglátogatták s a két anyavárosnak minden rendű lakosa méltatta szemlélésre. Éppen Mátyás király hajdani lakhelyének tisztes ősz fala alatt láthatók a kabinet homlokzatán kirakva a hajdani vitézkor századainak súlyos fegyverei, özönvizelőtti, óriási tetemek, szebbnél szebb csiganemek, gyöngyök, arany, ezüst, régi műtárgyak, pénzek és hajdani irományok, nyomtatványok, szóval számtalan ritkaságok, milyeket antiquárusnál bármily fővárosban is nem könnyű találni. Nemes Sámuel ur, e gyüjtmények tulajdonosa, kész akárminemü ritkaságokat megvenni, görög, római, magyar arany s ezüst pénzekkel cserélni. A távullevű gyűjtő uraktól bérmentes levelek által minden rendelményt elfogad s kész szolgálat mellett szívesen teljesít mindenkor. — E jeles intézet méltó figyelmébe ajánlatatik újólag a t. közönségnek."

18 Míg az 1836-ban közreadott hír az egyszerűbb olvasót szenzációként ragadta meg, ez utóbbinál tudta, hogy hirdetéssel van dolga. Kétségtelen, hogy az előző is ugyanolyan céllal íródott. Mi is a hirdetés? Hírverés valaminek az érdekében, a reklámozásnak írásos, képes eszköze. Kezdetben az újsághirdetés nyomdászati és tartalmi karaktere nem sokban különbözött az egyéb cikkektől; nem szedték sem kisebb, sem nagyobb betűkkel, mert az olvasás elterjedésének első időszakában az olvasó, mohón, elejétől végig olvasta a lapot. Szövege a vásári kikiáltó szavaira, emlékeztet, ahogy hangos, erőszakos, rábeszélő módon s ha jónak látja, félrevezetéssel kínálta portékáját. Ekkor még az illusztráció oldja meg a későbbi hirdetés sajátos és jellemző tipográfiai formáját. Literati Nemes Sámuel első hirdetése 16 241