AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

D. Szemző Piroska: A szenzációs hír és illusztrálása. (Sajtótörténeti tanulmány)

a Begélőnék főcikkei között van, olyan helyen, ahol még nem lankadt az olvasó figyelme, számít őt érdeklő közleményekre, ezért elolvassa valamennyit. Kétségtelen tehát, hogy az első szenzációs Literati iVemes-cikk figyelemfelkeltésül és a másodiknak, a hirdetésnek beharangozására szolgált. E két cikknek érdekessége még, hogy szerzőjük maga a hirdető, bár névtelenül jelentek meg; ha egybevetjük ugyanis három írását: 1. Értesítő levele a nagyérdemű publikumhoz, városról városra mutatás és megmagyarázás végett hordozott históriai és természeti régiségekkel teljes Cabinettjáról, 2. Hirdető levele az özönvíz előtt élt némely csuda állatokat, s azoknak maradványait és azután a tündér időkbe élt emberek hadi öltözetjeiből, fegyvereikből, bálványaikból s több, mint 1000 darab chinai, egyptomi, görög, római, magyar és német régiségekből álló gyűjtemény mutogatásáról és magyarázásáról, 3. Múmia hírlap, mellyel... egynéhány napi mulatása alatt a közönséges nézés végett kitette azon régi ritkaságokból álló gyűjteményét, melyről nagyítás nélkül bátorkodik állítani, hogy a t. t. urak s asszonyságok megelégedéseket fogják lelni, a jó ízlésű ifjak tanulni, elrepült századok géniuszával megismerkedni közelebbről

19 — tartalom és stílus semmi kétséget sem hagynak fenn. Egyébként ritkaság-gyűjteményéről más lapba is írt.

20 Literati Nemes szenzációjának még egy megfejthetetlen kérdése van: illusztrációjának modelljét miről metszette rézbe Májer István ? A metszeten a következő olvasható: „Basiliscus. M. Majer István. 1836. 9-ik Regélő mellé". Ez nem sokat mond; az életrajzi adatok azonban segítenek a megfejtésben.

21 Az erdélyi származású Literati már kora ifjúságától szenvedélyes gyűjtő volt. 1830-tól beutazta Magyarországot, Ausztriát és Olaszországot, miközben állandóan gyarapította gyűjteményét, melyet közszemlére is megnyitott. Gyűjtési szenvedélye azonban annyira elragadta, hogy a hamisításoktól sem riadt vissza és kortársait számos esetben megtévesztette. Még a tudósok is áldozatul estek hamisítványainak: Tóldy Ferenc az ő hamis Képes Króniká]kt mutatta be 1854. júl. 10-én előadása keretében az Akadémián. Nyilván a kitömött baziliszkusz is ilyen hamisítvány, helyesebben az elmúlt századok ábrázolásai alapján készíttette Literati példányát, hogy a nagyközönségnek régiségkabinettjében mutogathassa s a ,,t. uraságokat, asszonyságokat, a jó izlésü ifjakat" odacsalogassa. Mentek is, hogy hasonlóképpen megcsodálják, mint a Eegélőheli cikket és illusztrációját. A 30-as évek képes folyóiratai között az 1834-ben Pozsonyban indított Fillértár és ugyanabban az esztendőben Lipcsében megjelentetett Garasos Tár — az úgynevezett ,,olcsó sajtó" képviselői, miként az angol Penny Magazine és a német Pfennig-Magazin — szintén közöltek az eddig tárgyalt modorban szenzációt szövegben, képben egyaránt; minthogy újat, fejlődést nem jelentenek, nem foglalkozunk velük. Az eddigiektől eltérőt, újat a kolozsvári Magyari Lajos szerkesztő és litográfus lapja, az 1846. jan. 2-án megindult Kis Követ hozott. Magyari lapját maga illusztrálta kőrajzaival. A Kis Követ tulajdonképpen folyóirattal, újsággal keresztezett laptípus — mint oly sok kortársa. Magyari kétségtelenül ismerte már az újság modernebb követelményeit és arra törekedett, hogy minél több aktuális hír kerüljön lapjába s ha tehette, ábrázolta is ezeket. 242