AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

D. Szemző Piroska: A szenzációs hír és illusztrálása. (Sajtótörténeti tanulmány)

XVI. Lajos lefejezése. Bécsi Magyar Hírmondó. J 794 ját — különösen haladó nemességünk, értelmiségünk — és az akkor már Magyar Hírmondó igen nagy népszerűségnek örvendett. A Prágában szerkesztett, egykorú Neue Zeitung, amely Görögók lapjához hasonló, rézmetszetekkel ékes volt, ugyancsak végigkísérte illusztrált híreivel a francia forradalmi eseményeket — például a guillotineról szintén közöl képes hírt (1793.) — de korántsem állt annyira a forradalom mellé, mint a Magyar Hírmondó. Tudományos szenzációt jelentett, ugyanakkor szintén a francia forradalmi eszmék propagandájához tartozott az új hírközlő találmányról, a telegráfról szóló cikksorozatuk.

12 Ennél is a kíváncsiságot ébrentartó, felcsigázó írások követik egymást. A bevált módszer: először csak azt árulják el, hogy a telegráf „messze hamar író eszköz", 52 órányi messzeségű közföldre háromízben ugyanannyiféle tudósítások közlésére képes egy nap; a grenoblei jakobinusok 124 órányi járóföldre laknak Párizstól, dél és napkelet között, mégis megtudták egynéhány óra alatt a nemzetgyűlés végzését, kétségkívül telegráf által. Majd jelentik, hogy a „mai postával küldik az 236