AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

és irányát: nőemancipáció. Nem csekély része van abban, hogy a magyar nőemancipáció eszméjét a közvélemény és az illetékes tényezők elfogadták. A sajtó a kérdés mellé áll, Wlassics kultuszminiszter és a közélet kiválóságai egymás után nyilatkoznak az emancipáció mellett és a millenniumi évben — amikor a lap 15 éves fennállását ünnepelte — a király rendelettel nyitotta meg az egyetem kapuit a nők előtt. 1895 közepétől kezdve a hazai nőegyletek hivatalos közlönye lesz. Az egyesüléstől kezdve a Petőfi vállalaté a lap, és a szerkesztés a kiadóval megegyezik, hogy az előfizetési díjakkal csupán a lap előállítási árát fedezik, a hirdetések jövedelmét társadalmi akciók költségeire fordítják. Mióta az összes magyar nőegyletek hivatalos orgánuma, díjtalanul ad helyet a nőegyletek határozatainak, közli a jótékony adományokat és azok hovafordítását. 1896. szept.-ben Zsoldos László veszi át a szerkesztést. Az eddigi ,,kissé hézagos" kiadvány helyett a legrövidebb idő alatt egy — a művelt közönséget minden tekintetben kielégítő — „elegáns, magasszínvonalú szépirodalmi lapot akar fejleszteni." Ezért divat csak kevés van benne és a lap visszaváltoztatja nevét Magyar Nők Lapjára,. 1897. nov. végén férfiszedők helyett szedőlányokat alkalmaztat nyomdájában, a lapot ők szedik ki, „amivel a lap teljesen a nők érdekeit mozdítja elő". A lap vezetésében ez az „előnyösnek" ígért változás, a „szélesebb alapokra helyezkedés", a szépirodalomra való átállás nem sok eredményt hozott. Megkezdődik a kiadók és szerkesztők állandó változása, ígér ez is, az is, végül „magasszínvonalú szalonlap"-ot akarnak belőle csinálni, de ezzel teljesen el is tértek a lap múltjától és eredeti céljától, elvesztették kapcsolatukat az olvasóközönséggel és 1898. máj.-ban a lap minden bejelentés nélkül megszűnt. Még egy tartalmas és értékes szakfolyóiratot kell megemlíteni, a Nemzeti Nőnevelés-t, amely 1880. jan.-ban indul és messze átnyúlik a XX. századba. Havi folyóirat a leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára. A lap célja a nemzeti szellemű nőnevelés minél intenzivebbé tétele, a tanítónők érdekeinek hathatós támogatása, a tudásvágyat kielégítő ismeretterjesztés. Foglalkozik a lap a nő társadalmi helyzetével és lelki világával. Tartalma: neveléstan, neveléstörténet, életrajzok, ismeretterjesztő cikkek, módszertani utasítások, női foglalkozások, kézimunka és háztartás. Azonban általános női vonatkozása kevesebb és inkább pedagógiai szaklapnak tekinthető. A század vége felé, 1890. márc. 15-én indult meg a Hölgyek Saját Lapja című háztartási, gazdasági és szépirodalmi havonta kétszer megjelenő lap, amely nemzeti hivatást akar teljesíteni azzal, hogy „az egész nőkérdéssel behatóan foglalkozik, segíti szellemi és anyagi érdekeiket, őket jó magyar nőknek, takarékos gazdasszonyoknak és magyarul érző, magyar nemzeti eszmékért lelkesülő honleányoknak képezi, hogy gyermekeiket is ilyen szellemben nevelhessék". A kezdet nehézségein nem tudott átvergődni, a 3. sz. után megszűnt. A század legvégén — miután egymás után szűnnek meg a háztartási lapok — Kürthy Emilnó indít Háztartás, majd Nők Újsága a Háztartás címmel egy több mint 3 évtizedet élő lapot. Ez már a XX. század női lapjai közé tartozik. 224