AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

A női lapok gondolat- és feladatköréből indulnak ki, de tulajdonképpen az ifjúsági irodalom területéhez tartoznak a leányifjúság számára kiadott lapok. Részletes ismertetésük itt nem volna indokolt, de érdemes megjegyezni, hogy Lányok Lapja címmel 1875 és 1911 között Dolinay Gyula szerkesztésében élt egy jól megalapozott lap. —Leány világ címmel jelent meg egy másik lap Kalocsa Róza szerkesztésében 1883—1890 között. — A Magyar Lányok is a századforduló előtt indult 1894-ben, azonban csaknem 50 éves fennállásának nagyobb része a XX. századra esik. Vidéki próbálkozások is történtek női lapok terén, de egyik sem emelkedett ki a jelentéktelenségből, megmaradt a helyi igények színvonalán. Ilyen volt a kolozsvári Hölgyfutár 1876—1878 közt. Mint a Magyar Polgár melléklete jelent meg. — A Jászberényben megjelenő Nővilág, mint nőegyleti közlöny, ugyancsak mint melléklap, alig egy évig élt 1879-ben. — A debreceni Nők Munkaköre „Divatvilág" melléklappal szintén kérészéletű 1881—1882-ben. A debreceni városi lakosság nem érdeklődött a lap iránt, a vidék — állítólag — jobban, de ez kevés volt a lap fenntartásához. Ez különben általános panasz. A fővárosból rendelte a női olvasóközönség a sokkal jobb, szebb lapokat és így helyi lapok nem fejlődhettek ki, pedig jó lett volna, ha a helyi társadalmi kérdésekkel foglalkozó lapok vitték volna előre a kultúrát a helyi adottságoknak megfelelően. — Valamivel színesebb az előbbieknél a miskolci Hölgyvilág 1883—1884 között Divatcsarnok és Háztartási Lapok c. melléklapokkal. Ezekben láthatóan mindennel próbálkozik a kiadó, de nem sokáig tarthatja magát. — Pozsonyban is született egy lap Magyar Gazdasszonyok Lapja címmel, de ez is csak rövid ideig élt 1880 és 1881 között. Mellőzhetők azok a kisebb próbálkozások, amelyeknek sem a fejlődés, sem az általános kép szempontjából nincs jelentőségük. Ilyen pl. a Krátky János — az Egyetértés belső munkatársa — szerkesztésében megjelent Nők Lapja, „szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap". Egyetlen szám jelent meg belőle 1872. aug. 15-én. Első cikke: Nő-emancipáció —, különös tekintettel önmagunkra címmel Júliától. Szerkesztőjével később néplapok {Népjog, Világosság, Nép Zászlója) hasábján találkozunk. Az önálló női lapokon kívül több folyóirat és néhány hírlap is adott ki női mellékletet vagy melléklapot. Ilyen melléklapok pl. a Képes Családi Lapok mellett a Gazdasági és Háztartási Lapok 1883—1884-ben, a Nő a Házban 1886-ban és a Hölgyek Lapja 1888—1898 között. (Ez utóbbi 1877-től 1887-ig hetilapként önállóan élt és ezután olvadt be a főlapba.) A Budapesti Hírlap mellett Patyolat címmel egy fehérnemű- és kézimunka újság jelenik meg 1896-tól 1914-ig. Ezeken kívül több újság állandó női rovatot vagy divatrovatot vezet, pl. Magyar Családi Lapok, Képes Folyóirat, Család Lapja, Magyar Salon stb. A cél itt nyilvánvalóan az volt, hogy az újság ezzel is jobban magához kösse előfizetőit és feleslegessé tegye a kisebb női lapokat. A századforduló lapjai már tudatos, határozott, kifejlett típusok, melyek két főágból fejlődnek tovább, az egyik a divatlap, a másik a szorosabb értelemben vett női lap. A századforduló után ezek a főágak új és új hajtásokat fejlesztenek aszerint, amint a nők társadalmi helyzete, műveltsége, sőt politikai igényei szétágaznak, változnak és fejlődnek. A XX. szá15 225