AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

A világhírű német lap ekkor már 6 nyelven (német, angol, francia, spanyol, holland, lengyel) jelenik meg kb. 250 000 példányban Lipcsében. Ez a nagy kapitalista vállalkozás rengeteg embernek nyújt keresetet; rajzolók, betűöntők, nyomdászok, fametszők, szerkesztőségi személyzet és segédmun­kások élnek belőle; több mint 3 millió ív papírt fogyaszt kéthavonként, papír- és festékgyárakat hoz létre, 52 egyszóval magán viseli az újabb kapi­talista vállalkozások minden jellemvonását. A Magyar Bazár főrésze azonos a német újsággal, amennyiben a lap illusztrált része és a szabásrajz-ívek Lipcsében készülnek. Ez a magyarázata a rajzokon található német kifejezéseknek, hiszen a szöveg az eredeti, Lipcsében készült nyomólemezbe van vésve és így minden nyelvű kiadás­ban megmarad. A lapnak ez a része adja a lényegesebb divat- és minta­anyagot magyarnyelvű magyarázatokkal, a másik — lényegtelenebb fele — hazai eredetű szépirodalmat közöl. Ez a Melléklet ugyancsak 8 oldal, mint a 8 nagynegyedrét oldalas főrész. Néhány egyhangú év után az irodalmi rész is közöl a szöveg között illusztrációt, Busz Károly rajzait, aki a lap­fejet is rajzolja. A Magyar Bazár tehát a német Bazamsbk függvénye volt. Ez a függés veszéllyekkel is járt. így amikor a közlekedés Lipcsével megszakadt az osztrák—porosz háború miatt, az 1866. évi 13. számnak (júl. 15.) csak a Melléklap-]át küldték szét idejében, a főlap itthon készült el megkésve, külföldi anyag nélkül, lényegesen szerényebb tartalommal. A későbbi számokban is valószínűleg megkésett a divatrész. A késés mértékét meg­állapítani nem lehet, mert a lap egyes számai úgy tüntetik fel a megjele­nés idejét, mintha késés nem is lett volna. A vállalkozás egyébként jól sikerült. A lap külső eleganciája, gazdag tartalma megnyerte a közönséget és — habár ideiglenes megoldásnak szánták — majdnem 40 éven át fenn tudott maradni. Idővel tartalmasabb lett, képviselte a magyar divatot is és útmutatásokat adott a magyar öltö­nyök szabásmintáinak felhasználásához. 53 A kiegyezés körül a Magyar Bazárnak mintegy 2500 előfizetője volt. 54 Az előfizetők növekedésének mértékével azonban nincs megelégedve a szerkesztőség; hivatkozik is rá, hogy az általa nyújtott sokfajta ismeret­hez képest kicsiny az előfizetők száma. Hiszen csupán a kézimunkák terén az öblös- és színeshimzés, sujtásozás, recézés, kötés, horgolás, bögözés és gyöngyfűzés sokféleségét ismerteti, egy év alatt kb. 300 szabásrajzot ad természetes nagyságban, 1000 különféle rajzot és 24 színezett magyar divat­képet. (Ez utóbbiakat a vállalat külön adja hozzá, mert ilyenek a német kiadásban nincsenek. A képeket Monaszterly és Kuzmik szállítja, a kor híres pesti divatboltja, mint majdnem minden hasonló laphoz.) A lap folyamatosan ismerteti Pest nevezetesebb kereskedéseit, iparműhelyeit, üzleteit (többek közt az előbb említett céget is), amelyek a nők érdeklődési körébe tartozó cikkek készítésével és eladásával foglalkoznak. A Melléklap számonként 12—15 cikkel szórakoztat és tanít. 1866. márc.-tól Emich a kiadó, 1868. okt.-től az Emich-féle kiadóvállalat­ból alakult Athenaeum. Szabó halála után 1873. szept. 15-én beolvad a Wohl testvérek lapja: a Nők Munkaköre. Ekkortól ők szerkesztik, és a Nő­képző-, Gazdasszony- és Nőiparegylet hivatalos lapja lesz. A Wohl test­213

Next

/
Oldalképek
Tartalom