AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

Mode-Courier 1863-ból Karl Kühn kiadásában, német nyelven, kéthavonként külön nők és külön férfiak számára. 1865. évi 5. sz.-ban bejelenti, hogy átveszi a Pest-Ofner Modeschau megszűnése után annak előfizetőit is. — Ilyen a Budapesti Képes Divatlapok c, az egyik áruház kiadása 1898-ban (Stieglitz és Unger áruház). —A Légrády Testvérek kiadásában Győri Ilona szerkeszti a Párisi Divat-ot (1895—1901.). — Budapesti Divat Gero Viktor szerkesztésében 1893—1894. stb. Divatlapok a kiegyezéstől a századfordulóig Az elnyomatás korában még nincs kifejlődve olyan szélesebb olvasóréteg, amely szükségét érzi a folyóiratoknak. A magyar lapokat inkább csak hazafiasságból járatják, igazi olvasóközönségük a csekélyszámú hivatalnok. A főúri közönség német lapokat járat vagy vadászlapokat, a középbirtokosok leginkább a Vasárnapi Újságot, az asszonyok pedig mulattató, könnyű fajsúlyú divatlapokat. 1867 után a városi hivatalnok-réteg a hivatali szervezetek növekedésével megduzzad, a polgárság kultúrigénye is nő s ezzel együtt nő a folyóirat előfizetők száma. Budapest hamarosan nagyvárossá lesz és ez is fokozza az igényeket. A kiegyezés utáni évek új és új formában keresik a boldogulás útját. Viszont ez a korszak az átfogó eszmékben szegényebb. Nincs lázas remény, de nincs mélabú sem. Prózai nyugalom és biztonság mindenütt. A technika és természettudományok fejlődése kifejleszti az emberekben a mindent megfigyelést és megteremti a realizmus korszakát. Kezdenek hatni — főleg az ifjúságra — az orosz és skandináv írók. Ibsen az első nagy író, aki fejtegeti a modern női jellemet, a modern nőt, akiben az idegesség, az ösztön és az idealizmus oly különös módon keveredik. Lapjaink sokszor közölnek fordításokat ezektől az íróktól. A sajtóban túlteng a politika, uralomra jutnak a hírlapok. Kezdenek sokat olvasni a kevésbé tanultak és a nők is, amivel arányosan fejlődik ki az élénkebb, kissé hanyagabb, egyszerűbb stílus. A kiegyezés körüli évektől a századfordulóig terjedő időszak női lapjait két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik csoportba azok a lapok sorolhatók, amelyek főleg a divatra, kézimunkákra és a szabás-varrásra adnak mintákat és magyarázatokat, hazai és küföldi divattudósításokat közölnek és a divatot érdeklő hirdetéseket viszik az olvasóközönség elé. Ezek a divatlapok. — A másik csoport lapjai a háztartási, nevelési és gazdasági teendők területén mozognak. Ezek a szorosabb értelemben vett női lapok. Divattal foglalkozó lapjaink eddig is igyekeztek kiszorítani hazánkból mindenféle külföldi divatlapot, többek között a Bazar-t, de ritkán sikerült ezt a gazdag tartalmú divatlapot hasonló gazdagságú magyar folyóirattal helyettesíteni. A 60-as években még mindig sokan járatták a Bazar-t, ezért Szabó Richárd

51 a magyar divatlapnak új ágát teremti meg a német Bazar magyar kiadásával, amely Magyar Bazár címmel havonként kétszer 8 forint előfizetési díj mellett 1866. jan. 1-től jelent meg. 212