AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

már igen divatos tárca —y —y aláírással a hét történetét ismerteti; olykor szegényes, de máskor túlcsorduló, mint a hegyipatak. A „budapesti hírvivő" rovat néhány híre: A Nemzeti Múzeumnak kik ajándékoztak érmet, arcképet vagy egyes értékes darabokat —, Kisfaludy Károlytól milyen ereklyék érkeztek —, a nővilág ismét megjelent a megyeháza karzatain —, mikor kezdődnek az egyetemi tanítások —, milyen új pénzeket vernek —, a nővilág figyelmének felhívása a divatkereskedésekbe érkezett árukra —, a hírlapok és folyóiratok reklámozása —, „magyar zenebanda" külföldi sikerei —, Gyulai akadémiai székfoglalój Nemzeti Múzeum kertjének javítására rendezett „zenészeti és szavalati dalidó" (1860. dec), — és ezerféle más, ami nemcsak színessé tette a lapot, hanem tágította az olvasók érdeklődési körét. A „külföldi hírek" c. rovatban olvasunk a nők szerepléséről nyilvános hivatalokban —, szentpétervári egyetemen tanuló jogtudósnőről —, magyar dalok sikeréről a Paganini színházban stb. Történelmi nagyjainkról szépek a litografált illusztrációk. „Irodalom- és művészet" összefoglaló cím alatt Szendrey Júlia versei, új könyvek, lapok, regények, nevelési-, történeti- és zenei művek, valamint színdarabok ismertetése szerepelnek. Gazdasszonyoknak mindenféle tudnivaló, azután még vegyesen rejtvények, táj- és néprajzi közlemények, szerkesztői üzenetek és hirdetések. Minden számban divattudósítás és női munkák magyarázata, havonként színezett divatképek, műmellékletek, női munkák mintalapja stb. Borítéklapja ízléses, szerény kiállítású a lapfejen barátságos hangulatú, derűs családi kép. A Családi Kör 20 éven át volt a magyar családok lapja és nagy szerepe van abban, hogy mindinkább kiszorult az addig közkedvelt Gartenlaube. A lap Mahotka szerint 1879-ig állott fenn,

33 ez azonban téves, mert még 1880. jan.-ból is föllelhető két szám. A másik lényegesen rövidebb életű, de komoly célú és jelentőségű női lap volt a Vachott Sándorné szerkesztésében és később kiadásában is megjelenő Anyák Hetilapja. Nemes céllal indul. „Hazánk nagyfontosságú időszakot él, szükség van fiainak összes erejére", szükséges „az anyákat elősegíteni szent hivatásukban, a nevelésben és valódi, nemes, erkölcsös családi élet megalapításában, mely minden nemzet szerencséje és jólétének szülőforrása". — Vachott Sándorné ecsedi Csapó Mária társadalmi állása, eddigi irodalmi munkássága, hírneve reményre jogosít. Baráti kapcsolatban áll Petőfivel és családi összeköttetésben Bajzával. 1840 és 1860 közt igen sok verset és elbeszélést írt az ifjúság számára. Férje tragikus halála után Deák és Eötvös támogatják. Eötvös biztatására vállalja a lap szerkesztését. Az irodalomban is nem egyszer említik egy hasonló tartalmú lap hiányát. A magyar nők buzgón pártolják nemzeti irodalmunkat, az Anyák Hetilapjá-nsbk fogadtatása mégsem kedvező. 1861-ben ugyanis nemzetünk ismét a politikai élet gondolatkörében él és olyan vállalkozás, amely a politikával nincs közvetlen összeköttetésben, sőt azt teljesen kizárja, ebben az időben szélesebb olvasóközönséget nem találhat. Az első félév végén még 200 előfizetője sincs. De Eötvös újabb biztatására tovább folytatja a szerkesztést. „Nincs okunk kételkedni oly vállalat jövőjén, mely e célok előmozdítását tűzte ki magának, főképp midőn e vállalatot az vezeti, ki dicső, de szerencsétlen férjének oldalán s mint anya, méltónak mutatta magát, hogy e hon 205