AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

Magyarországi női lapok a XIX. század végéig NAGYDIÓSI GÉZÁNÉ A nőket a társadalomban, a gazdasági életben és a családban elfoglalt különleges helyzetük a történelem folyamán nehezebben engedte az írott kultúrtermékekhez, mint a férfiakat. A középkorban csak az apácák vagy egyes rendkívüli gonddal nevelt — többnyire főrangú — nők tudtak olvasni. A könyvnyomtatás elterjedésével az olvasni tudó nők száma szaporodott ugyan, de még mindig messze mögötte maradt az olvasni tudó férfiak számának. A nők csak akkor juthattak hozzá nagyobb mértékben a kultúra betűbe öntött kincseihez, amikor nemcsak a fiúk, hanem a lányok tanítását is egyre jobban szorgalmazták, míg végre a múlt század folyamán kötelezővé tették. De még ekkor is hátrányban voltak a férfiakkal szemben. Gazdasági helyzetük, foglalkozási körük sokkal kevesebb időt, anyagi lehetőséget, sőt érdeklődési kört nyújtott számukra, tehát kevesebbet is olvastak. A nőnek a családban elfoglalt, lekötöttebb helyzete ugyancsak hátrányt jelentett. De ha igényük volt is az olvasásra — mint ahogy feltétlenül volt —, az írók nem tekintették feladatuknak, hogy ezzel törődjenek. A nevelési viszonyoknak, a gazdasági helyzetnek és a nő családi lekötöttségének lényeges változásai hozták magukkal azt az eredményt, hogy a nők olvasókká válhattak, sőt egy egészen különleges olvasóközönséget alkothattak, melynek igényeivel, ízlésével és érdeklődési körével számolni kellett. Ez hozta létre az úgynevezett ,,női irodalmat". A további fejlődés során már az időszaki sajtó is szükségesnek látja, hogy — akár politikai, akár üzleti érdektől hajtva — kielégítse a nők külön igényeit és megteremtse a kifejezetten nők számára készült sajtóorgánumot, amit gyűjtőnévvel — kissé pongyolán — női lapnak hívhatunk. Női lap elnevezésen tehát azokat az időszakos sajtótermékeket értjük, amelyek a nők különleges társadalmi, gazdasági és alkati helyzetéből folyó szükségleteket és igényeket kívánnak kielégíteni. Az effajta lapok kialakulásával és életével sajtótörténeti kutatóink nem sokat foglalkoztak. Pedig akár mint a szépirodalmi lapok egyik mellékága, akár mint a szaklapok egyik csoportja megérdemelte volna a külön méltánylást. A következőkben az első kísérletektől kezdve a századfordulóig ismertetem a magyar női lapok kifejlődését és életét. 13 193