AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta (1945/1957)

« tervek és célkitűzések elvi jelentőségűeknek tekinthetők, s mutatják azt, hogy a Könyvtár megtette az első — bár nem mindig elég határozott — lépéseket az új, szocialista típusú, alapvetően tudományos, de tudományos szinten közművelődési feladatokat is ellátó, nemzeti könyvtár kiépítése felé. A kutatómunka elősegítését szolgálta a Kézirattár politikai anyagának •egy részéről nyomtatásban készült „catalogue raisonné", amely 1950-ben „Kéziratos források 1789-1867" címen jelent meg. Az elvi kibontakozás s a többi könyvtárakkal való kapcsolatok szorosabbá válásában nagy szerepe van annak, hogy a Könyvtár fejlődésének erre a szakaszára (1949-1952) esik a Magyar Nemzeti Múzeum egységének már fentebb érintett felbomlása. Addig amíg Könyvtárunk e szervezetbe tartozott, elvi problémáit a M. Nemzeti Múzeum tanácsával tárgyalta meg s így természetesen elszakadt a többi könyvtáraktól. A Könyvtár vezetősége helyesen ismerte fel, s ez években igen sokszor hangoztatta is, hogy problémái, feladatai, elvi célkitűzései a többi múzeumi intézmények problémáitól távol esnek, s számára sokkal jelentősebb a könyvtárakkal való minél intenzívebb együttműködés, minél szorosabb kapcsolat. Ezért örömmel üdvözölte a Magyar Nemzeti Múzeum autonómiájának megszűnését és a Főigazgatóságok teljes önállósulását. Erre az időre esik az Orsz. Könyvtári Központ új perspektívájának kibontakozása, amit kezdetben igen nagy lelkesedéssel fogadott Könyvtárunk, és vezetősége eleinte erkölcsi súlyával támogatott is. Fejlődésünknek ebben a szakaszában igen nagy súlyt fektettünk közönségszolgálatunk kiépítésére, sőt sokszor, bizonyos mértékig felülről jövő, helytelen irányvonalat is követve, a közművelődési feladatokat eltúlozva és eltorzítva, a számbeli eredményeket túlságosan erőszakoltuk is. Ezt a mennyiségi növekedést a következő forgalmi statisztika bizonyítja: 1938 1944 (I—III) 1948 1952 olvasó 20 299 4 823 24 748 133 704 használt egység 69 004 12 372 64 707 371 128 Bármily kedvező képet mutat is a forgalmi statisztikánk, meg kell állapítanunk, hogy az olvasószolgálat területén a könyvtár a ráváró feladatoknak még ekkor sem tudott megfelelni. A mennyiségi fejlődést távolról sem követte az a minőségi változás, amelyre ezen a területen fokozottan szükség lett volna. Még a fentebb vázolt közművelődési feladatok teljesítésében sem volt tartalmi munkánk jó. A tájékozatlanabb olvasók legtöbb esetben kielégítetlenül mentek el, a tudományos kutatók számára viszont nem tudtunk sem megfelelő csendet és nyugalmat biztosítani, sem azt a tájékoztató bibliográfiai segítséget megadni, ami munkájukat megkönnyítette volna s amit a nemzeti könyvtártól, annak szakképzett munkatársaitól méltán elvárhattak. Ezen a területen könyvtárunk, ebben az időszakban, az általános fejlődéshez viszonyítva is lemaradt és e lemaradást a legutóbbi esztendőkben sem sikerült teljesen behozni. 16