Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1955)

Szemere, L.: A magyarországi Inocybe-fajok, tekintettel az európai fajokra

Sp. sima, a K. ragacsos: 1—4. (esetleg 6. is) 1. Inocybe sambucina (Fr.) Quel. — Tömör susulyka. (Fig. 1) Icon. : Bres. 750., Cooke 399./436. Syn. ; Candida Fr., obesa Batsch. K. 4—8 cm átmérőjű, fehér de elsárguló, sima vagy selymes-szálas, ± csúszós, nem foszlányos, s behasadozásra is kevésbé hajlamos. Domború, majd szétterülő. L. piszkosfehéresek, majd barnák, tömöttek, hasasok, odatűzöttek. T. ± fehér, olykor finoman csíkos, csupasz, legfeljebb teteje gyengén deres. Rövid, olykor hajlott, ± gumós, tömör. 3—6 cm magas, 10—20 mm vastag. H. fehér, színtartó. Kevés rossz szaga van, íze is émelygős, utóíze a nyers krumplira emlékeztető. Mérgező. Sp. 9 —12. 5x5—7 mikron, alig simák, mandulaalakúak, sárgásak. C. ± bunkóalakúak, 55—65x 12—18 mikron. 1 2 3 4 5 6 7 Fig. 1 : Inocybe sambucina (Fr.) Quel. ; Fig. 2 : /. geophylla (Fr. & Sow.) Quel. ; Fig. 3 : /. jurana (Pat.) Sacc. ; Fig. 4 : /. obscura (Pers.) QUI. ; Fig. 5 : /. lacera (Fr.) Quel. Fig. 6 : I. asterospora Quel. ; Fig. 7 : I. calospora Quel. Erdőkben magányosan terem, VI—

IX. Olaszországtól fel Svéd- és Norvégiáig mindenütt megtalálják. K. : Budai hg. (S z e m e r e), Dt. : Somogy (S z e m e r e). Hasonlít a geophylla (2.) vaskosabb, fehéres példányaihoz. * Sok tekintetben hasonlít a patouillardi Bres.-hez (7.), olyannyira, hogy többen azzal egy fajnak tartják, így Smotlacha is. Azonban ha saját magához következetes akarna maradni, nem tehetné ezt, mert a sambucina-nak van, a patouillardi-nak nincs valódi cisztidája. Pedig az In.godeyi-t éppen azért választja el a patouillardi-tó\, mert a godeyi-mk vannak valódi ciszitidái (184. o.). Magam a cisztida kérdéstől függetlenül járok el, azon az alapon, hogy a 4—5 alkalommal is talált példányok engem a patouillardi-ra nem emlékeztettek. 2. Inocybe geophylla (Fr. ex Sow.) Quel. — Selymes susulyka. (Fig. 2) Icon.: Bres. 752,. 753., Cooke 40/440., Heim 1., 2., Rick. 30, Schulz. 1045. — reflexa : Boud. 124., lilacina: Boud. 125., argillacea : Schulz. 1045., jucunda Schlz. : Schulz. 1045. Syn.: alba Schum., affinis Pers., argillacea Pers., Candida Batsch, flavido-fusca Bres., fulva Pat., Heim, jucunda Schlz., lateraria Weinm., lilacina (Gill.) Fr., lutescens Gill., maxima Torr., pallida Heim, pleoceps Pers., reflexa Gill., violacea Pat. K. 5 cm-ig nő, fehéres, majd barna sőt téglavörös is, gyakran azonban lila. ± csúszósselymes, s olykor sugarasan csíkos-szálas is, de nem repedezett. Vékony, púpos, majd szétterülő. Nem vízáteresztő. L. halvány agyagszínűek, vagy szürkés földszínűek, tömötten állók, élük világosabb. T. 4—8 cm magas, 2—7 mm vastag, fehér, illetve a lilakalapúaké egyideig * Előfordulási adatok betűrövidítésének értelmezése: A. = Alföld; Dt. = Dunántúl ; K. — Középhegység.