Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Herrmann, M.: A mezőkeresztesi első sekélyfúrás homokjainak mikromineralógiája

A mezőkeresztesi első sekélyfúrás homokjainak mikromineralógiája írta : Herrmann Margit, Budapest A bükkaljai felszíni pannon homokok vizsgálatakor szükségesnek látszott a bükkaljai sekélyfúrás pannon homokjainak mikromineralógiai vizsgálata is. A Maszolaj vezetősége rendelkezésemre bocsátotta a mezőkeresztesi fúrások közül a »Mezokeresztes 1.« sekélyfúrás fúrásmintáit. A Maszolajtól kapott adatok szerint a mezőkeresztesi 1. jelzésű fúrásrainták 8 m-től 520 m-ig pannon agyagok, homokok, lignites rétegekkel váltakozva. 0 m-től 8 m-ig pleisztocén lösz fedi a pannon rétegeket. A 8 m — 520 m közt előforduló homokmintákat Din-szitán szárazon átszitálva, s a szemnagyságelosztásokat százalékokban mélységenként megállapítva, az eredményeket az 1. táblázatban tüntettem fel. A megvizsgált homokminták szemnagyságeloszlásának középértékeit összehasonlítva a felszíni pannon homokokban talált középértékekkel, azt találjuk, hogy a fúrásminták homokjai finomabbak, mint a felszíniek (1. 2. táblázatot)A középértékekből megrajzolt kummulatív görbéket az l.ábra tünteti felEszerint egy-máximumos finom homokoknak mondhatók. A 0,10—0,12 mm-es frakciókat bromoformmal szétválasztottam nehéz és könnyű ásványokra. A nehéz ásványok százalékos mennyiségét a 3. táblázat mutatja. A nehéz ásványok mennyiségének ingadozását az egyes fúrásmintákban a 2. ábrán láthatjuk. Ebből leolvasható, hogy a nehéz ásványok mennyiségének növekedése nincs összefüggésben a fúrásminták mélységével. A 8 m — 520 m közt előforduló homokminták ásványos összetétele általában megegyezik a bükkaljai felszíni pannon homokok ásványos összetételével. A nehéz ásványok közt mindig uralkodó a magnetit, sokszor a gránát és epidot, olykor a klorit, egy ízben (361—367 m mélységben) a zöld amfibol is uralkodó.* Bőven található mindig (egy-két eset kivételével) a gránát, epidot és mélységenként váltakozva a klorit is. Turmalin mennyisége is (igen kivételes mélységeket nem számítva) »sok« vagy »gyakori« jellegű ; cyanit előfordulásának jellege »gyakori« vagy »ritka« ; ugyanígy a staurolité is ; de a staurolit mennyisége általában jóval kevesebb, mint a cyanité, gyakran hiányzik is. Cirkon 220 m-ig sokszor jelentkezik »ritka« vagy »gyakori« jelleggel. Ritkán fordulnak elő az összefoglaló 4. táblázatban feltüntetett mélységekben a zöld amfibol, korund, arany, rutil, zoizit, tremolit. A zöld amfibol csak a 361—367 m mélységben fordul elő igen nagy számban. Ennek a bemosott jellegű előfordulásnak kivéte* Jelzéseket (»uralkodo«, »sok«, »gyakori«, »ritka«, »nincs«) az ásványok mennyiségi előfordulására lásd az összefoglaló 4. táblázatban.