Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

Algológiai és hidrobiológiái vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész írta : Kol Erzsébet, Budapest A természet átalakításának hatását a mikrovegetációra szembetűnően tapasztalhatjuk a rizsföldek algatársulásainak kialakulásában. Magyarországon a rizstáblák száma évről évre gyarapodik. Ma már Alföldünkön sok ezer holdnyi területen a rizstáblák vize csillog mindenfelé. E nagy gazdasági jelentőségű biotopok mikrovegetációjával 1950-ben kezdtem foglalkozni. Dolgozatomban a Szarvas város környékén létesített rizstelepek egy részének algatársulásait mutatom be. Szarvas környékén 1950- és 1951-ben a várostól nyugatra csak néhány kilométernyire fekvő Szarvas : Bika-zúg, Egri-csoport, Bagi-telep, Kereszt-hát, Békés Szent András (II. tábla, 2.) és a várostól délre mintegy 15—20 kilométernyire elterülő Puszta Káka (II. tábla, 3.) és Puszta Királyság rizstelepeinek mikrovegetációját vizsgáltam (1. ábra). E rizstelepek közül a legnagyobb, Puszta Káka, mintegy 950 kat. hold, ebből az újabban létesített rész kb. 450 kat. hold. A többi vizsgált rizstelep jóval kisebb, egyenkint nem haladják meg a 100 kat. hold terjedelmet sem. Vizsgálatok és gyűjtés Vizsgálataimat részben élő, részben pedig 4%-os formaiinban rögzített anyagon, a pH meghatározásokat pedig a helyszínen Heilige- komparátorral végeztem. A gyűjtés nagyobb része egyszerűen merített, a plankton pedig 25. számú К olkwitzhálóval gyűjtött. A formalinnal rögzített anyag a Természettudományi Múzeum Növénytárában van elhelyezve. Ezen munkámban az Algothcca 1950. évben gyűjtött 426-—543. számú és 1951. évben gyűjtött 420—563. számú tubusokban elhelyezett alga anyagát dolgoztam fel. A biotop jellemzése A rizstelepek mesterségesen létesített egészen különleges biotopok, amelyek biocönozisának életét jellegzetes tényezők befolyásolják. A rizstelepeken két egészen különböző jellegű vízi biotoptípust találunk. Egyik a rizstáblák vize, a másik pedig a táblák közti csatornák vize. Az előbbinek időnkint lassan folyó vize nagyjában állóvíz jellegű. A víznek élénkebb mozgása csak az árasztások alkalmával és a víz leeresztésekor van. A csatornák vize folyóvíz jellegű. Azonban a csatornákban is gyakran találkozunk állóvízi mikroszervezetekkel. A rizstáblák vize sekély, legfeljebb néhány deciméter mély. A nagyobb csatornák vize ellenben magas vízálláskor a több méter mélységet is eléri. A víz sekély voltából következik, hogy minden hullámzás, szél egészen felkavarja. Minden újabb vízárasztás alkalmával is teljesen zavaros lesz a víz, és sokszor több nap is eltelik, míg ismét kitisztul. Minden külső zavarástól mentes, nyugodt időben a rizsföldek vize teljesen tiszta, átlátszó. Annyira, hogy a víz alját ellepő Chara-gyepekre és Na/as-tömegekre telepedő állatvilág mozgása is jól megfigyelhető. Az első elárasztás után a víz kitisztulása hosszabb ideig' is eltart.