Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

A víz sekély lévén, hőmérséklete éppen úgy a levegő hőmérsékleti ingadozásának a függvénye, mint minden kisebb sekély víztömegnél lenni szokott. A napsütésnek egészen kitett sekély víztömeg könynyen átmelegszik. A víz napi hőmérsékleti ingadozása gyakran 20 C° is lehet. A víz hőmérséklete sem teljesen egységes a rizstábla egész területén. Sőt egyes növénytömegek, algagyepek által beárnyékolt területeken sok esetben több fokkal hidegebb a víz, mint fölötte, a be nem árnyékolt részen. A mikrobiocönozis kialakulását csak annyiban befolyásolja a hőmérséklet, amennyire az más hidegvízű sekélyebb biotopoknál is tapasztalható. Éppen ezért a mikroszervezet-társulások időszakos változása éppen úgy játszódik le itten is, mint bármely sekély állóvízben. A rizstáblák vize biocönozisának élete legnagyobb részben a meleg időszakra, nyárra esik. A rizstáblák mikronövényzete addig, míg a rizs fel nem nő, teljes napsütésnek kitett. Csak a minden újabb árasztás, nagyobb szél alkalmával fellépő víz zavarossága és később a növekedő rizs beárnyékolása csökkenti többékevésbbé a fény intenzitását. A rizstelepek vizének minősége elsősorban az árasztására használt víz minőségétől és a telep talajviszonyaitól függ. Természetesen erősen befolyásolja a víz kémizmusát a különböző trágyázás és ezeken kívül az egész biocönozis élete, körforgalma is módosítólag hathat. tásra A víz hidfogénionkoncentrációja és hatása a vegetációra A rizstelepek vizének pH értékét elsősorban a helyi geológiai viszonyok ésaz árasztásra használt víz minősége szabják meg. Több alkalommal tapasztaltam, hogy az áraszhasznált víz pH értéke egyes rizstáblákon aránylag rövid idő alatt megváltozik. A Szarvas környéki rizstelepek a Hármas Körös egyik holt ágából kapjak a vizet. 1. ábra. Az 1950. és 1951. évben Szarvas környékén felkeresett rizstelepek vázlata.