Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Keve, A., Zsák, Z. ; Kaszab, Z.: A fürj gazdasági jelentősége

r A fürj gazdasági jelentősége írta : Keve András, Zsák Zoltán és Kaszab Zoltán, Budapest A Madártani Intézet teljes bromatológiai gyűjteménye 1945-ben a háborús cselekmények következtében elpusztult. A gyűjteményből azonban a fürj (Coturnix coíürm'xj-gyomortartalmak a Vetőmagvizsgáló Állomáson voltak vizsgálatra és így kikerülték a pusztulást. 1945-ben dr. Boros Ádám a rendezések során megtalálta és azonnal visszajuttatta az Intézetbe. Boros ezáltal rendkívül értékes vizsgálati anyagot mentett meg, hiszen a fürj táplálkozására vonatkozólag alig találunk elszórt adatokat az irodalomban. A magyar kutatók közül 'Thaisz foglalkozott a fürjjel is (1899), de mindössze egyetlen egy gyomortartalmat vizsgált, ezt az adatot idézi az irodalom. Ezért indokoltnak tartottuk, hogy ezt a szép anyagot megvizsgáljuk, bár mint az alábbiakból kitűnik, a vizsgálatnak van gyenge oldala is. Az értékes anyag feldolgozásához az 1937-es fácánvizsgálatunkhoz hasonlóan láttunk hozzá. Munkatervünkben ismét azt a módszert követtük, hogy először a vizsgálati anyag botanikai részét határoztuk meg (Z s á k), mivel a magvak és növényi részek képezik az anyag zömét ; utána az entomológiai részt (Kaszab) és végül madártani szempontból egyesítettük a vizsgálatot (K e.y e). Köszönetet mondunk VágvÖlgyi Józsefnek a csigák meghatározásáért. A fácánvizsgálatnak nagy előnye az volt, hogy egy éven át rendszeresen begyűjtött gyomortartalmak egészítették ki az Intézet 45 évi gyűjtését. így az anyag az év minden szakára eloszlott. A fürjvizsgálatnál erről szó sem lehetett, hiszen a fürj vonuló madár és az év nagy részét nem nálunk tölti, másodszor a fürjállomány megritkulása és egyéb gyűjtési nehézségek miatt ilyen egész évi gyűjtés nem volt lehetséges. A furjvizsgálat anyaga az Intézet 60 éves gyűjtéséből való, a beérkezett gyomortartalmak főleg a vadászati idényből származnak. Ebben az idényben a fürj főleg növényi anyagokkal táplálkozik. így vizsgálatunkból a fürj valódi gazdasági jelentőségéről csak ferde képet kaphatunk, pl. köztudomású, hogy a fürj fiókáit kizárólag rovarokkal eteti és a fiatal fürjek rovarokkal táplálkoznak. Tavaszi anyag sajnos elenyésző a rendelkezésünkre álló gyűjteményben. Ha tehát a fürj táplálkozásáról valódi képet akarunk nyerni, akkor a rovartáplálékot megsokszorozva kell számításba vennünk. Vizsgálatunknak 293 fürj-gyomortartalom állott rendelkezésére, melyek következőképen oszlanak meg : január 1 ; március 1 (ez a két gyomortartalom bácskai kivételes áttelelésből származik) ; május 3 ; június 5 ; július 8 ; augusztus 150 ; szeptember 111 ; október 8 ; november 4 — még közülük 3 Komárom környékéről és 1 a Bácskából — ; december 2 — 1 Délnyugat-Dunántúlról és 1 a Bácskából. A fürj Magyarországon, de az egész Kárpát-medencében is igen elterjedt madár volt. Ezen a helyen ki kell hangsúlyoznunk, hogy vizsgálatunk a régi gyűjtések folytán az egész Kárpátmedencét felölelte. Vönöczky — Schenk (1929) ezt írja : »A fürj ... közismert és közkedvelt madarunk, amely azonban jelenleg már távolról sem fordul elő nálunk olyan nagy szám-