Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1953)
Bohus, G. ; Podhradszky, J.: A búza kőüszögjét okozó Tilletia-fajok hő- és talajnedvesség igényére vonatkozó vizsgálatok
csapadékosabb vidékén észlelhető a nedvesség-igényesebb kőüszögfajok elterjedése a T. foetida rovására. Ausztriából nincsenek a kőüszögfajok földrajzi elterjedéséről olyan pontos adataink, mint Magyarországról és Romániából. Csak azt tudjuk, hogy ott nagy általánosságban a léces-spórájú kőüszögfajok károsítanak. Ez a hazai és a romániai viszonyok alapján kézenfekvő. Ausztria legnagyobb részén 1000 mm körüli, sőt jóval 1000 mm fölötti az évi csapadékmennyiség, ami a T. caries és T. triticoides nedvesség-igényének felel meg és ezek elterjedéséhez is vezetett. Végeredményben tehát megállapítást nyert, hogy Magyarországon legelterjedtebb két kőüszögfaj, a T. foetida és T. triticoides hőmérsékleti igénye egyforma, hőmérsékleti vonalon a kettő között semmi lényegesebb különbség néni volt észlelhető. Mindkét faj spróráinak csírázási optimuma 16—18 C°, maximuma 27—28 C°. Talajnedvesség-igény szempontjából azonban lényeges különbséget találtunk a két faj között, amennyiben 10—18 C° között, tehát a fertőzésre légkedvezőbb és hazai vonatkozásban a leggyakoribb búzakelési hőmérséklet-intervallumban a T. foetida spórák számára a csírázási talajnedvesség-optimum 59%, a T. triticoides spórák részére pedig 71—84%. A két legfontosabb külső tényező — a hőmérséklet és a csapadékmennyiség, illetve ezzel kapcsolatosan a talajnedvesség — befolyását ismerve, a jövőben talán lehetőség nyílik hozzávetőleges prognózist adni a búzaállomány kőüszög-fertőzöttségére vonatkozólag. Irodalom : A p p 1, J. : Saatzeit und Steinbrandbefall des Weizens (Ztschr. Ldw. Versuchsw., Österr., 18, 1915., p. 45—54). — Bonne, C. : Untersuchungen über den Steinbrand des Weizens (Angew. Bot., 13, 1931., p. 169—209). — B r e s s m a n, G. W. : Rye infected with bunt of wheat (Phytopathology, 27, 1931., p. 437—440). — F a r i s, J. A. : Factors influencing the infection of wheat by Tilletia tritici and T. laevis (Mycologia, 16, 1924., p. 259—282). — Gassn er, G. : Über Auftreten und Verbreitung von Tilletia tritici und T. foetens in der Türkei (Phytopath. Zeitschr., 11, 1938., p. 469—487). — Hahne, J. : Untersuchungen über die Keimungsbedingungen von Tilletia-Sporen (Kühn-Archiv, 9, 1925., p. 157). — Hecke, L. : Der Einfluss von Sorten u. Temperatur auf den Stinkbrandbefall (Zeitschr. f. d. ldw. Versuchswesen i. Österr., 12., 1909., p. 49—66). — Heuser, W. : Versuche über den Einfluss äusserer Bedingungen auf die Stärke des Steinbrandbefalls des Weizens (Fühlings ldw. Ztg., 71., 6 / e ., 1922). — Hulea, A. : Spécule de Tilletia care produc malura graului. Studiul merfologie, sistematri, fiziologic si biologie . . . (Universitatea din Bucuresti facultatea de stiinte, /, 1947., p. 214.) — Hungerfold, Chas.: W: The relation of soil moisture and soil temperature to bound infection in wheat (Phytopathology, 12, 1922., p. 12, 337—352). — Munearti, O. : Über den Befall des Getreides durch den Steinbrand und dessen Beziehungen zur Saatzeit (Atti R. Ac. Lincei., 5 Reihe, Rend. Cl. Sei. fis., Mat. Nat. Dom. 21, 1912., p. 875—878). — Muránjev, W. P.: Abhängigkeit der Weizensteinbrand Epiphytelien von den meteorologischen Faktoren (Sbornik Sortowodno-Semennogo Upralolenija Sachharotresta, Kiew, Nr. 3., 1928). — Olgy ay, M. : Vizsgálatok a kó'üszögspóra csírázási és fertőzési viszonyairól mesterséges fertőzés esetén (Bot. Közlem., 32., 1—6., 1935). —• P o d h r a d s z k y, J.: Abúza kőüszögjét okozó Tilletia-fajok elterjedése Magyarországon (Mezőgazd. Tud. Közlem., 2, 1950, p. 11—123). — Rab.ien, H. : Über Keimungs- und Infektionsbedingungen von Tilletia tritici (Arb. Biol. Reichsanst. f. Land- und Forstw., 15, 1927 p. 297—353). — R a p i n, J. : Action de la température et du sol sur le développement du Tilletia tritici (carie du blé) (Annuaire agricole de la Suisse, 1927, p. 79—84). — S a n d u - V i 11 e, C. : Contributions à l'étude de la carie de blé, en Roumanie (Ann. Inst. Rech. Agron. de Roum., 1938, p. 469—506). — S a v u 1 e s c u, T r. : Das Vorkommen und die Verbreitung der in Rumänien den Weizenstinkbrand hervorbringenden Tilletia-Arten (Phytop. Zeitschrift, 14, 1942, p. 148—187). — V o 1 k a r t, A. : Die Bekämpfung des Steinbrandes des Weizens und des Kornes (Ldw. Jahrb. Schw., 20, 1906, p. 445—490). — Wang M 1 1 e, D. F. : Contribution à l'étude des Ustilaginées, cytologie du parasite et pathologie de la cellule-hote (Theze, Paris 1934). — Woolman, H. M. : Infection phenomena and host reaction caused by Tilletia tritici in susceptible and non-susceptible varieties of wheat (Phytopathology, 20,1930,637—652).— W o o 1 m a n, H. M. & H u m p r e y, H. B. : Studies in the physiology and control of bunt, or stinking smut, of wheat (N. S. Sept. of Agr. Bui. No. 1239, Washington, 29., 1924). — Zill ing, H.: Ustilaginales in Sorauer's Handbuch der Pflanzenkrankheiten (Bd. III. 2., 15. Aufl., 1932, p. 134—285).
